„Ne felejtsétek, egységesnek kell maradnunk. Öt követelésünk van, eggyel sem kevesebb” – üzenték a már több mint fél éve tartó hongkongi tüntetések szervezői a városállam polgárainak, akik az idei évet is tömegtüntetéssel kezdték.

A szervezők szerint egymillió embert megmozgató megmozdulás az első órákban békés volt, ám végül a belvárosban a demokratikus jogok elismerését követelő tüntetők egy csoportja összetűzött a rendőrökkel, akik könnygázzal és vízágyúkkal zavarták szét a köveket, téglákat és Molotov-koktélokat dobáló ellenzékieket, s őrizetbe vettek négyszáz embert.

Nyugalom, az nem lesz

A több százezres, vagy akár milliós tüntetések az idén is folytatódni fognak. A helyi, Kína-párti és Peking támogatását élvező, Carrie Lam kormányzó nevével fémjelzett vezetés ugyanis aligha fogja elfogadni az öt követelést – a tüntetéseket kirobbantó kiadatási törvény végleges visszavonását, az őrizetbe vett tüntetőknek adandó amnesztiát, a rendőrségi fellépés során elkövetett túlkapások kivizsgálását, a választási szabályok átalakítását, valamint azt, hogy a tüntetőket ne minősítsék zavargások résztvevőinek – s a jelek szerint az ellenzék is kitart követelései mellett.

Közben pedig nő azok száma, akik végleg elszakadnának Kínától, mivel úgy vélik, nem működik az „egy állam, két rendszer” modell, s Peking a 2047-es határidő előtt fel akarja számolni a Nagy-Britanniától Kínához 1997-ben visszakerült városállamnak adott különleges jogokat.

AFP / Isaac Lawrence

A tüntetőknek komoly támogatást jelent, hogy a társadalom egyértelműen az ő oldalukon áll: a tavaly novemberi helyhatósági választáson rekordarányú, 71 százalékos volt a részvételi arány, s a „demokrácia-párti” erők elsöprő győzelmet szereztek.

Az újabb megméretés várhatóan szeptemberben lesz, akkor a részleges törvényhozási választáson hetven mandátum sorsáról döntenek a választók. Egyelőre viszont azt sem tudni, megrendezik-e egyáltalán a választást, hiszen megjósolhatatlan, Kína meddig lesz hajlandó eltűrni a hatmilliós városállamban zajló lázongást.

Tavaly ősszel pár hétig úgy tűnt, hogy küszöbön a kínai katonai beavatkozás – Hongkong határán már felsorakoztak a kínai hadsereg harcjárművei – ám az utóbbi heteket inkább a szópárbaj, mintsem a konkrét fizikai fenyegetés jellemzi.

Növekvő bizonytalanság

A szinte minden alkalommal erőszakba torkolló tüntetések és kínai beavatkozás veszélye miatt viszont tartós bizonytalanság alakult ki Hongkongban, s ez már a mindennapokban is érződik. Látványosan csökken a külföldi látogatók száma, a gazdaság recesszióba került, s egyre több hongkongi polgár fontolgatja az elköltözést.

Annak ellenére sokan távoznának, hogy a hongkongiak közül már korábban is sokan elmentek, leginkább az zavarta őket, hogy miközben dollármilliárdok mennek el különféle olyan infrastrukturális projektekre, amelyek összekötik Hongkongot Kínával, alig jut pénz a lakhatási válság megoldására, illetve az oktatás korszerűsítésére.

Tajvan-tényező

A hongkongi válság megoldását – és Kína viselkedését – mindenképpen befolyásolja az, hogy a de facto független államként létező Tajvanon, amelyet Peking ugyancsak saját területeként tart számon, nő azok száma, akik meg akarják akadályozni, hogy a sziget Hongkong sorsára jusson.

Tajvanon január 11-én elnökválasztást tartanak, s a fő esélyes, a jelenleg is hivatalban lévő államfő, Caj Ing-ven a napokban kijelentette, meggyőződése, hogy a szigetországban sem működne az „egy állam két rendszer” modell. „Az egy állam két rendszer működése közben Hongkongban folyamatosan romlik a helyzet. A modell hitelességét pedig igencsak aláássa az, hogy a kormányzat visszaél a hatalmával. A demokrácia és az önkényuralom nem működhet egyszerre egy országban” – mondta a politikus, aki már korábban is ellenezte, hogy Kína „lenyelje” a szigetországot. Azt is hozzátette, nem fogja megengedni, hogy rövid távú gazdasági haszonért Tajvan feláldozza hosszútávú szuverenitását.

Tajvan igyekszik tettekkel is megvédeni magát Kínától, a parlament például elfogadta a „beszivárgás elleni” törvényt, amelynek a célja az, hogy megakadályozzák, hogy külföldi hatalmak lobbizással, propagandával, illetve a közrend megzavarásával beleavatkozzanak a választási folyamatba. A törvény megszegőire ötéves börtön, illetve százmillió forintnak megfelelő pénzbüntetés szabható ki.

A jelek szerint Kína is ügyel arra, hogy ne feszítse túl a húrt Tajvan ügyében. Bár az első hazai építésű kínai repülőgéphordozó némi erődemonstráció céljából december utolsó napjaiban végighajózott a Kínát és Tajvant elválasztó tengerszoroson, Hszi Csin-ping kínai pártvezér és államfő újévi beszédében nem tett említést arról, hogy Peking katonai eszközök használatára is hajlandó volna Tajvan visszaszerzése érdekében. A pekingi „erős ember” annak ellenére nem volt túl harcias, hogy az utóbbi hónapokban egyre több hongkongi tüntető keres menedéket Tajvanon és a tajpeji kormány tagjai rendre a demokráciapárti hongkongiakat támogatják megszólalásaikban.