Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ursula von der Leyen testületének hivatalba lépése egy hónapot csúszott, a többi közt a magyar biztosjelölt személye miatt kialakult vita miatt.
„Kezdjünk neki a munkának” – ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Ursula von der Leyen. Pár órával később teljesült is a kérése:
az EP-képviselők 461 igen, 157 nem és 89 tartózkodás mellett megszavazták az új Európai Bizottságot.
Öt évvel ezelőtt Jean-Claude Junckert egyébként 423 képviselő támogatta a 751-ből, 209-en ellene szavaztak, 67-en pedig tartózkodtak.
A név szerinti szavazás után David Sassoli, az Európai Parlament elnöke aláírta a kinevezésről szóló dokumentumot, és nagy tapssal kísérve átadta Ursula von der Leyennek.
Így szavaztak a magyarok
A név szerinti szavazás után pár perccel a Demokratikus Koalíció közleményben írta meg, hogy képviselői támogatták a bizottságot. Szerintük ugyanis a megválasztott testület programja tartalmazza a DK európai programjának alappilléreit, például az európai minimálbér bevezetését, vagy a multinacionális cégek megadóztatását.
Fenntartásokkal ugyan, de az igen gombot nyomta meg a szocialista Ujhelyi István, aki korábban nem támogatta Von der Leyen jelölését. Mint írta, elvi kérdés volt számára, hogy egy Trócsányi Lászlóval felálló Európai Bizottságot nem támogat, Várhelyi Olivér viszont egy „szakmailag felkészült, tapasztalt brüsszeli bürokrata, aki remélhetőleg bizonyítani is fogja vállalását”.
Megszavazta a bizottságot Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője is.
Tartózkodott viszont Donáth Anna és Cseh Katalin, a Momentum két EP-képviselője, akik döntésüket a Várhelyi Olivér függetlenségével kapcsolatos aggodalmakkal és az egész bizottsági jelölés körül kialakult háttéralkukkal magyarázták.
„A Momentum Mozgalom nem tudja támogatni Orbán Viktor jelöltjét, Várhelyi Olivért a bővítési portfólió élére, sem azt a zárt ajtók mögötti alkudozást, ami megelőzte a Bizottság felállítását. Ugyanakkor Európa mielőbbi kormányzásának a hívei vagyunk” – írták.
.@EU_Commission of @vonderleyen confirmed!
— Anna Júlia Donáth (@donath_anna) November 27, 2019
Despite doubts on the independence of ������������ Cr #Várhelyi and the backdoor deals that have characterized the process of setting up the Commission, it is time to start effective work.
Today, my abstention expressed these concerns. pic.twitter.com/9UMktsI8uy
A Fidesz nevében Deutsch Tamás EP-képviselő beszélt arról, hogy megelőlegezett bizalommal tekintenek az új Európai Bizottságra.
"Új fejezetre van szükség az Európai Unió működésében, gyökeres fordulatot kell mielőbb végrehajtani a bevándorlás- és gazdaságpolitikában, és erre a korábbinál nagyobb esély mutatkozik" - mondta.
Nem volt meglepetés
Azt már előre lehetett sejteni, hogy az Európai Parlament nem halogatja tovább, hogy munkába állhasson az új bizottság, hiszen már így is egy hónapot csúsztak a beiktatásával. A legnagyobb frakciók: az Európai Néppárt, a liberális Renew Europe és a szociáldemokraták (S&D) már korábban bejelentették, hogy támogatják Von der Leyent, a Zöldek viszont a tartózkodás mellett döntöttek. (Az EP szabályai szerint ebben az esetben a tartózkodás tulajdonképpen nemnek számít.)
Következő lépésként a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács minősített többséggel szavaz majd a testületről, de ez már csak formalitás, a valódi döntés a képviselők kezében volt.
Ursula von der Leyen hosszú (a bizottság honlapjára felkerült dokumentum szerint 16 oldalas) beszédében igyekezett mindenkit meggyőzni arról, hogy az EU összes polgára számíthat majd rá. Programbemutatójában létkérdésnek nevezte a klímaváltozás elleni küzdelmet, ebben szerinte Európának kötelessége vezető szerepet vállalni, amihez a lehetőségei is megvannak.
„Nincs egyetlen percünk sem, amelyet elvesztegethetünk” – közölte.
Kiemelte, hogy a klímasemlegesség eléréshez az ipari, széntermelő, nagy szén-dioxid-kibocsátású régiók gazdaságának támogatására van szükség. Mandátuma első száz napjában ezért átfogó tervezettel fog előállni a zöld átmenetről.
Beszédében szó esett a bevándorlásról is: az új elnök szerint a migráció kihívása nem fog eltűnni, ezért olyan tartós és közös megoldásokat kell találni, amelyek mindenki számára elfogadhatóak.
„Biztosítani kell az itt maradók integrációját, ahogy a jogosulatlan kérelmezők visszaküldését is. Meg kell törni az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét, meg kell egyezni a dublini menekültügyi rendszer reformjáról, valamint erősíteni kell a külső határok védelmét, és támogatni kell a migrációs származási és tranzitállamokat – mondta. Azt is kiemelte, hogy Európa mindig menedéket fog nyújtani azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak.
A magyar kormány annak valószínűleg kevésbé örül, hogy Von der Leyen ígérete szerint
nem fog megalkudni a jogállamiság kérdésében, annak az összes tagállamban érvényesülnie kell.
„A jogállamiság a közösség alapja, ezért a brüsszeli testület a következő öt évben nem fog vonakodni a szükséges intézkedések megtételétől annak védelme érdekében, ugyanakkor minden tagállamnak azonos elbánásban kell részesülnie” – jelentette ki.
Hosszú volt az út
Ursula von der Leyent július elején, hosszú vita után jelölték az uniós tagállamok állam- és kormányfőnek, az Európai Parlament pedig július 16-án választotta meg. A végeredmény meglehetősen szoros volt: a német politikus összesen 383 igen és 327 nem szavazatot kapott. A 21 magyar képviselőből csak ketten szavaztak nemmel.
Von der Leyen nehézségei itt még nem értek véget, hiszen ki kellett választania a bizottság tagjait, a listát másfél hónapnyi egyeztetés után, szeptember elején jelentette be. Ekkor derült ki az is, hogy Magyarországnak a bővítési és szomszédságpolitikai posztot szánja, amiről Orbán Viktor később úgy nyilatkozott, hogy az a legfontosabb, egyben leghálátlanabb feladat a testületben. (A poszt fontosságáról persze lehetne vitatkozni, jelenleg esélytelennek tűnik, hogy a következő öt évben új tagállamokkal bővüljön az Európai Unió, a Brexit miatt egyet viszont biztosan veszíteni fog.)
A biztosi meghallgatásokkal is akadt probléma: a francia jelölt a meghallgatásán, a román és a magyar viszont már az összeférhetetlenségüket vizsgáló jogi szakbizottság előtt megbukott. Trócsányi László helyett így már azelőtt új jelöltet kellett találnia Orbán Viktornak, hogy meghallgatták volna. A választás Várhelyi Olivérre, a brüsszeli állandó képviselet vezetőjére esett, akinek szintén okoztak kellemetlen perceket a képviselők. Várhelyi jelölését végül csak úgy fogadták el, hogy pótkérdésekre adott válaszában írásba adta: a magyar kormánytól függetlenül fog működni. (A függetlenség egyébként alapelvárás az Európai Bizottság tagjaitól.)
Ha nincsenek további akadályok, akkor az új Európai Bizottság eredetileg már novemberben hivatalba lépett volna, így azonban csak egy hónappal később látnak munkához. Az elmúlt időszakban Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.
Von der Leyen biztosai sem lesznek engedékenyek Magyarországgal szemben
