Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ezrével vannak Szíriában az Európából származó iszlamista harcosok, akik most lehet, hogy megpróbálnak hazatérni. Odahaza nem várják őket tárt karokkal.
A koppenhágai parlament gyorsított eljárásban fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy megfosszák dán állampolgárságuktól a dán mellett más dokumentumokkal is rendelkező iszlamista harcosokat. A sürgősséget az indokolja, hogy az észak-szíriai török offenzíva miatt szabadlábra kerülhetnek az Iszlám Állam (IS, avagy ISIS) szíriai táborokban és börtönökben fogva tartott fegyveresei. Miközben Európa nem tud mit kezdeni a földrészről harcolni indult IS-katonákkal, csak a harcok sújtotta térségben mintegy kétezer, Európából indult iszlamista található.
„Komoly annak a veszélye, hogy a kurd ellenőrzés alatt lévő táborok össze fognak omlani a török támadás hatására, és a dán állampolgársággal is rendelkező IS-harcosok megpróbálnak majd visszatérni Dániába. Ezek az emberek azonban hátat fordítottak Dániának, és részt vettek a demokráciánk és szabadságunk elleni durva háborúban. Biztonsági fenyegetést jelentenek a számunkra” – magyarázta a törvény beterjesztését Mette Frederiksen dán kormányfő.
A törvény értelmében a kettős állampolgárságú IS-harcosokat bírósági tárgyalás nélkül lehet megfosztani a dán papíroktól, s ezt követően a hazatérőnek négy hete van, hogy megfellebbezze a döntést. A szabályozás hangsúlyozottan átmeneti, automatikusan érvényét veszti 2021 júliusában, ha addig a parlament nem hoz más értelmű döntést. Dán adatok szerint 2012 eleje óta legalább 158 dán állampolgár utazott Irakba vagy Szíriába, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz, s közülük még mintegy harmincan tartózkodnak a térségben, és 12 személyt tartanak fogva börtönben.
Bizonyítási teher
A dán döntés is azt mutatja, hogy Európa annak ellenére igyekszik megakadályozni az IS-harcosok visszafogadását, hogy az USA is nyomást gyakorolt az értintett országokra annak érdekében, hogy próbálják meg visszafogadni és újra beilleszteni a társdalomba az iszlamista tanokat valló férfiakat és nőket. Dániához hasonló politikát folytat több más európai állam is: Nagy-Britannia is fontolgatja a kettős állampolgárságú dzsihadisták brit dokumentumainak az érvénytelenítését, s a jelek szerint Franciaország sem siet, hogy visszafogadja a szélsőségeseket.
A dánok, a britek elsősorban arra hivatkozva próbálják meg megakadályozni az IS-harcosok hazatérését, hogy aligha lehet őket elítélni a frontokon elkövetett bűncselekményeik miatt. A bizonyítás ugyanis a legtöbb esetben lehetetlen, s annak is fennáll a veszélye, hogy a hazaengedett szélsőségesek Európában is terjeszteni fogják tanaikat, vagy részt vesznek különféle merényletek elkövetésében.
A helyzeten valamit javíthat, hogy az EU szeptemberben egységes terrorista-ellenes adatbázist hozott létre, amelyben a tagállamok megosztják egymással a terrorizmussal vádolt személyek adatait, a velük szemben indított vizsgálatok részleteit, illetve a bizonyítékokat. Ennek következtében kisebb az esélye annak, hogy a hazatérő IS-harcosok felelősségre vonás nélkül megússzák a csatatereken, illetve az IS hatalma alatt álló városokban elkövetett bűncselekményeket.
A legtöbb európai állam viszont változatlanul azt szeretné, ha folytatódna az észak-szíriai területeken őrzött IS-foglyok Irakba való áttelepítése. Bagdadi források szerint a legveszélyesebb dzsihadisták már iraki börtönökben vannak, s a rabok egy részét Irakban kívánják majd bíróság elé állítani. Az európaiakat ebben az esetben az sem zavarja különösebben, hogy a közel-keleti országban halálbüntetés is kiszabható.
A német út
Németország viszont más utat választ. Hors Seehofer belügyminiszter közölte, Berlin szigorú feltételek mellett hajlandó visszaengedni a német útlevéllel rendelkező szélsőségeseket. Az egyik feltétel a hazatérni akarók előzetes ellenőrzése, azaz csak azok szállhatnak fel a Németországba tartó repülőgépekre, akiket a német hatóságok nem tartanak kiemelkedően veszélyesnek.
„Nem akarunk visszafogadni komoly kockázatot jelentő embereket, ha nem tudjuk garantálni, hogy visszatérésük után őrizetbe tudjuk venni őket” – mondta Seehofer, majd hozzátette, hogy az IS-tagok feleségei, illetve gyermekei sem kapnak automatikus visszatérési engedélyt. Már csak azért sem, mert sok nő is bűncselekményeket követett el: részt vettek a rendfenntartó erőkben, vagy éppen toborozták az új IS-tagokat.
Míg több tartományi belügyminiszter a mellett érvel, hogy fosszák meg a német állampolgárságtól az IS-fegyvereseket, Seehofer más véleményen van. „Mi is elvárjuk a többi országtól, hogy visszafogadják azokat a menedékkérőket, akik bűncselekményeket követtek el Németországban. Nem mondhatjuk cserébe, hogy mi nem kérünk a saját állampolgárainkból” – magyarázta a bajor politikus.
Német adatok szerint az országból 2013 óta mintegy ezer ember csatlakozott az IS-hez, és közülük háromszázan tértek haza. Jó részüket bíróság elé állították, majd arra kötelezték őket, hogy vegyenek részt rehabilitációs programokban. Berlin hazaszállított több mint tíz IS-gyermeket is, a legutóbbi csoport néhány nappal ezelőtt érkezett Németországba.
A balkáni példa
Az első szervezett visszatelepítést egyébként Észak-Macedónia hajtotta végre még 2018-ban, akkor a volt jugoszláv tagköztársaság hét IS-harcost fogadott vissza, majd állított bíróság elé. Bosznia-Hercegovinában – ahol az 1995-ben véget ért délszláv polgárháború idején több száz, külföldről érkezett mudzsahed harcolt a szerb és horvát erők ellen – pedig a napokban jelentették be, hogy Szarajevó a közeljövőben kilenc egykori IS-harcost fogad vissza. Őket is azonnal őrizetbe veszik majd a hazaérkezésük után, s bíróság előtt kell majd felelniük tetteikért.
