Erdogan török elnök Kínában kijelentette, boldogan élnek az ujgurok az autonóm területen, adta hírül a kínai sajtó, de most török tisztviselők azt mondják, félrefordították a török elnök szavait, ő azt mondta, Törökország reméli, hogy az autonóm területen az emberek boldogan élnek, békében és jómódban.

A török elnök szavai azért is tűnhetnek furcsának, mert a kínai állam átnevelőtáborokban mossa a 11 milliós muszlim kisebbség ujgurok agyát, egymillió embert érint a dolog. A török fél kérte, hogy korrigálják a július 2-án történt látogatás során tett török elnöki szavakat, de a kínaiak ezt nem tették meg. Ankara és Kína között korábban feszültséget keltett a türk eredetű, így törökökkel rokon nép ujgur kisebbség ügye.

Erdogan júliusi látogatásakor azonban érzékelhetően engedékenyebb hangnemet ütött meg a témával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy "mindkét fél érzékenységének figyelembevételével megoldást találhatnak a kérdésre". Egy hongkongi lap rámutatott: két héttel ezelőtt, amikor 22 ország ENSZ-nagykövetei közösen szólították fel Pekinget, hogy hagyjon fel az ujgurok tömeges elzárásával, Törökország nem foglalt állást, míg több más, többségében muszlim vallású állam, egyebek mellett Szaúd-Arábia és Pakisztán Kínát vette védelmébe.

Peking és Ankara kapcsolatában meghatározó szerepet játszik az ujgur terület kérdése. Februárban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában Törökország aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy jelentések szerint a kínai hatóságok átnevelő táborokat működtetnek Hszincsiangban, hogy megfékezzék az ujgurok körében a szélsőséges nézetek terjedését. Peking álláspontja szerint a hszincsiangi lakosság tagjai szabad akaratukból vehetnek részt a központok kínálta képzéseken, míg nemzetközi jogvédő szervezetek, valamint az ENSZ megfigyelői szerint legalább egymillió ujgurt zártak akaratuk ellenére átnevelő táborokba Hszincsiangban.