Tartanak a zavargások Caracasban, Venezuela fővárosában, ahol a Juan Guaidó ellenzéki politikus vezette erők megpróbálják átvenni a hatalmat Nicolás Maduró államfőtől. Közben kiderült, a „Szabadság hadműveletet” későbbre tervezték, ám azért kellett megindítani az akciót, mert a magát ügyvezető államfőnek nyilvánító Guaidó megtudta, le akarják őt tartóztatni. A venezuelai-kolumbiai határon egyre többen próbálnak meg kijutni Venezuelából.
Caracas több körzetében voltak összetűzések a Maduro távozását követelő ellenzékiek és a hadsereg között: tűzpárbaj tört ki a Guaidó híveinek kezén lévő légitámaszpont környékén, s egy helyen egy páncolozott szállító harci jármű is behajtott a tüntetők közé. Sokak szerint a Nemzeti Gárda fellépése nagyon hasonlított ahhoz, ahogy a kínai hatóságok 1989-ben bántak el a Tienanmen-téri tüntető diákokkal. A caracasi incidens úgy kezdődött, hogy az ellenzéki tüntetők kövekkel dobálták meg a rájuk könnygázgránátokkal támadó egyenruhásokat.
Az incidensek ellenére nagyon sokan vannak a caracasi utcákon, helyi források szerint a Maduróhoz hű demonstrálók vannak többségben. Több negyedben a hatóságok vízágyúkkal igyekeznek visszaszorítani a tüntetőket. A tüntetések többsége viszonylag békés, de az újságírók szerint gyorsan változhat a kép. A BBC szerint 37 ember sebesült meg, köztük egy katonai is, akit egy lövedék talált el.
Az egyik legismertebb caracasi újságíró, Luz Mely Reyes egy Twitter-üzenetben azt állította, Guaidó valamivel későbbre tervezte a „Szabadság hadművelet” megindítását. Állítólag az ellenzéki politikus mögött állt a hadsereg nagy része, ám kiderült, hogy a hatóságok őrizetbe akarják venni Guaidót, s ennek hatására a katonák nagy része kihátrált az ellenzék mögül.
One of Venezuela’s best journalists reporting that today’s action was planned for another day, and had strong military support - but they had to bring it forward because Guaido’s arrest was imminent, and then the military backed out https://t.co/65PLT8tbLZ
— Brian Winter (@BrazilBrian) 2019. április 30.
A hatóságok arról beszélnek, hogy a katonaság és a Nemzeti Gárda leveri a lázadó „puccsistákat”. De Guaidóék egyelőre nem adják fel.
"Példátlan lépést tettünk a diktatúra megdöntése érdekében. Minden korábbinál közelebb vagyunk céljaink eléréséhez. Ma szabadul fel országunk, s vége van annak a húsz évnek, amelyet egyetlen párt kormányzása jellemzett" – idézte a The Guardian című brit lap Guaidó egyik tanácsadóját, Reinaldo Díaz Ohepet. Szerinte Guaidó azt akarja elérni, hogy Maduro környezetében mindenki megértse, most van az utolsó alkalom arra, hogy kiálljanak a diktátor mögül. Hozzátette: ha Maduro nem akar félreállni nem lehet kizárni a vérontást.
Iván Duque kolumbiai elnök felszólította a venezuelai katonaságot, hogy támogassa Guaidót, míg a spanyol kormány szóvivője azt kérte, hogy mindenképpen kerüljék el a vérontást a latin-amerikai országban. Washington – amely már korábban is elismerte Guaidót törvényes államfőnek – ismét kiállt Guaidó mellett. A Maduro-kormányzatot támogató Oroszország bejelentette: figyelemmel kíséri a "puccskísérlet" fejleményeit.
Megszólalt Donald Trump amerikai elnök is, s szintén támogatásáról biztosította az ellenzéket.
I am monitoring the situation in Venezuela very closely. The United States stands with the People of Venezuela and their Freedom!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2019. április 30.
Az ellenzék azért nem fogadja el törvényes államfőnek Madurót, mert úgy véli, tisztességtelen választásokon erősítette meg hatalmát. Bár Venezuela a világ egyik legnagyobb olajtartalékával rendelkezik, az országban drámai válság alakult ki a gazdaságpolitika hibái miatt: elszabadult az infláció, és az üzletek többsége üresen áll. Az országból milliók menekültek el, a legtöbben Kolumbiában találtak ideiglenes menedéket. A zavargások miatt most is sokan indultak el a kolumbiai határ felé.