Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Új-Zéland egyik legdurvább terrorcselekménye a christchurch-i tömeggyilkosság előtt egy személyes adatai számítógépes rögzítése ellen tiltakozó diák 1982-es öngyilkos merénylete volt. Az ország egy százaléka muszlim, dacára a merev bevándorlási szabályoknak az átlagnál kvalifikáltabb muszlimok nehezebben kapnak munkát. Elemzést írt a vérengzésről az NKE.
Elemzést publikált a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpontjának (EJKK) Stratégiai Védelmi Kutatóintézete az új-zélandi tömeggyilkosságról, és ebben olyan összefüggésekre mutat rá, amelyek rácáfolnak bizonyos tévhitekre. Új-Zélandot sokan migrációs szempontból megengedő országnak gondolják, holott ez nem így van.
Ausztráliához hasonlóan – amelynek volt belügyminisztere épp a hétvégén szólalt fel Orbán Viktorral egy migrációs konferencián – csak kevés menekültet fogadnak be, évi 1500-at. A 4,8 milliós ország közel egy százaléka muszlim (ez 2030-ra két százalékra mehet fel), de őket nehezebben fogadja be a helyi lakosság, nehezebben kapnak munkát, pedig más vallásúakhoz képest iskolázottabbak.
Az ország terrorfenyegetettsége eddig minimális volt, az utóbbi évtizedek legdurvább terrortámadásai között olyanok szerepelnek, mint az 1982-es öngyilkos merénylet: egy diák az ellen tiltakozott, hogy adatait számítógépes rendszerekben tárolják. A kis fenyegetettség elaltatta a hatóságokat is: az 51 áldozatot követelő christchurch-i vérengzés elkövetője két évig készülhetett akciójára, és az öldöklés elkezdése után csak 36 perccel később értek a helyszínre a rendőrök.
Ez végzetesnek bizonyult – a londoni 2017-es terrortámadásnál 8-10 perc kellett a rendőrségnek, hogy semlegesíteni tudja a támadókat. Ezért is indokolt az új-zélandi állam önvizsgálata az ügyben.
A támadó egy globális keresztes hadjáratot szeretett volna beindítani, ezért közvetítette a Facebookon élőben az öldöklést, a megosztásokat a közösségi oldal nem győzte törölni. Tettére tanulmányúttal készült, fegyvereket és óriási mennyiségű lőszert szerzett be úgy, hogy nem került a hatóságok látókörébe.
Példaképe a norvég Andreas Breivik volt, akinek mintáját követve 74 oldalas manifesztumot írt a tette előtt, és a bíróság előtt is magát fogja védeni, hogy eszméit terjeszthesse.
A nemzetbiztonsági bizottság is foglalkozik az új-zélandi terrorista támadással
Orbán az új-zélandi terrortámadásról: Az erőszak és a terrorizmus nem ismer határokat
