Az incidensben senki nem sérült meg.

Az észak-írországi rendőrségi szolgálat (PSNI) szombat éjjel Twitter-bejegyzésben közölte, hogy áll a közelben egy másik autó is, amely gyanús az esetet vizsgáló nyomozóknak.

A PSNI közölte, hogy a készülő robbantásról előzetes értesítést kapott, és éppen hozzákezdett a környéken több épület - köztük szórakozóhelyek és szállodák - kiürítéséhez, amikor a detonáció bekövetkezett.

Az észak-írországi felekezeti konfliktus évtizedeiben a brit fennhatóság ellen küzdő katolikus milíciák - elsősorban a legnagyobb ilyen csoport, az egykori Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) - rendre kódolt figyelmeztetéseket küldtek a hatóságoknak a merényletek előtt.

PSNI receives 15-minute warning before car bomb explodes in Derry https://t.co/AjwdqOg7XC

— The Irish Times (@IrishTimes) January 19, 2019

A PSNI nem közölte, hogy a szombat esti figyelmeztetés hasonlatos volt-e azokhoz, amelyeket az 1998-as nagypénteki rendezési megállapodással lezárult konfliktus idején az IRA használt.

A robbantást a legnagyobb észak-írországi katolikus párt, a Sinn Féin és a legnagyobb britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) egyaránt elítélte.

Londonderry az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom fellegvára. Ennek egyik jele, hogy a város félhivatalos közkeletű neve nem is Londonderry, hanem csak Derry. A Londonderry elnevezést az északír fővárostól, Belfasttól 110 kilométerre északnyugatra fekvő településen sehol nem lehet látni.

Londonderry volt a színhelye az észak-írországi konfliktus egyik legtragikusabb, a történelembe véres vasárnap néven bevonult eseményének. Brit ejtőernyősök 1972 januárjában tüzet nyitottak az északír katolikus polgárjogi mozgalom által a bírósági végzés nélküli internálások ellen szervezett tüntetés résztvevőire, és 14 felvonulót, köztük hat fiatalkorút megöltek, 17-et súlyosan megsebesítettek.

A korabeli első brit vizsgálat szerint a hadsereg csak viszonozta a tüzet, amikor a tüntetők közül az IRA tagjai lőni kezdtek a brit katonákra.

Az 1998-ban kezdődött, 2010-ben befejeződött újabb hivatalos brit vizsgálat azonban - amely a leghosszabb és a legköltségesebb volt a brit politikatörténetben - megállapította, hogy a lelőtt tüntetők egyikénél sem volt tűzfegyver, és az első lövést brit katonák adták le.

David Cameron akkori konzervatív párti brit miniszterelnök a vizsgálat lezárulta után a londoni alsóházban, "a kormány és az ország nevében" elnézést kért a történtekért.

(BBC, MTI)