"Ez olyan szándékos provokáció, amelyen – kétségem sincs, hogy – egynémely nyugati partnerünk törte a fejét, de lehet, részt is vett a tervezésben. Az értékelések amiket hallunk, és az információs kampány, amely most folyik, ezt bizonyítják" – jelentette ki Zaharova.

November 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrhajói tüzet nyitottak három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vontatták őket. Az ukrán hajók a Fekete-tengerről a szoroson áthajózva az Azovi-tenger északi partján fekvő Mariupolba akartak eljutni.

Kijev álláspontja szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz hajók indokolatlanul nyitottak rájuk tüzet, megsértették az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz–ukrán megállapodást is.

Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként fegyvereiket az orosz parti őrség járműveire.

A történtek miatt Petro Porosenko ukrán államfő rendeletet adott ki arról, hogy 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezetnek be Ukrajnában. A nyugati országok zöme önmérsékletre intette Moszkvát és Kijevet, ugyanakkor agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.