Világ hvg.hu 2018. szeptember. 21. 15:08

A Jad Vasem intézet történelemhamisítással vádolja a Sorsok házát

Az izraeli Jad Vasem intézet szerint a jövőre megnyíló budapesti Sorsok Háza eltagadja a magyarországi zsidókat sújtó intézkedések egy részét. A Sorsok Háza és a holokauszt emlékezetével foglalkozó intézet közötti vita már évek óta tart.

A Jad Vasem szerint a Sorsok Háza többek között nem tesz említést az 1938-as zsidóellenes törvényekről, valamint arról, hogy magyarországi zsidók tízezrei vesztek oda a magyar kormányzat által elrendelt munkaszolgálatban. Az intézet szerint az sem derül ki az emlékhelyre tervezett kiállításból, hogy a magyar hatóságok közreműködtek a zsidók tömeges deportálásában.

Robert Rozett, a Jad Vasem könyvtárának az igazgatója, és a magyarországi holokauszt szakértője emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány néhány éve megkérte az intézetet, hogy tanácsadóként vegyen részt az emlékhely koncepciójának a kidolgozásában. A Jad Vasem azonban már akkor sem értett egyet a magyar elképzelésekkel, s ezért elutasította az együttműködési kezdeményezést.

Rozett szerint a hibás alapkoncepció a mai napig nem változott, s a Sorsok háza változatlanul nem foglalkozik azzal, hogy Magyarország 1944 márciusi megszállása és a nyilasok októberi hatalomra kerülése közötti időszakban mekkora felelősség terheli a magyar államot és egyes személyeket a zsidók deportálásáért. Szerinte a kiállítás azt sugallja, hogy csak a nyilasok és a német megszállók felelősek a zsidók elhurcolásáért és tömeges legyilkolásáért. „Más szavakkal a kiállítás azt tanítja a látogatóknak, hogy egy törpe és fanatikus kisebbséget leszámítva a magyarok egyáltalán nem felelősek azért, ami zsidó honfitársaikkal történt. Közvetve pedig azt próbálja bizonyítani, hogy a magyarok inkább megmentőként léptek fel. Ez pedig súlyos történelemhamisítás” – idézte Rozettet a The Jerusalem Post.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2025. február. 17. 14:52

Rodrigo Ballester, az MCC tanára, „wokebuster”: Mint volt uniós tisztviselő, szégyellem magam

Az Orbán-kormányt érő nemzetközi kritikák erőszakosabbak, mint bármelyik magyar kormányzati kampány, az MCC-ben pedig magas szintű a véleménynyilvánítás szabadsága – vallja Rodrigo Ballester, a közpénzzel és részvénycsomagokkal kistafírozott kormányközeli think tank tanára, aki 15 év uniós munka után váltott magyarországi karrierre. Az öt nyelven beszélő szakember magyarul még nem tud, az Orbán-kormány miniszteri biztosaként a kutatás és a felsőoktatás „nemzetköziesítéséért” felel. Mi volt a legnagyobb kultúrsokk, ami itt érte? Miért ezek „élete legjobb évei”? Mit érez Budapest utcáit járva?