Japán keresztény falvak, kolumbiai sziklarajok, a Córdobai Kalifátus központja, olasz iparnegyed és eszkimó vadászterület is szerepel immár az UNESCO világörökségi listáján.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a bahreini Manámában ülésező illetékes bizottsága egyebek mellett a 13. század első feléből származó naumburgi dómot, Szász-Anhalt egyik legjelentősebb késő románkori műemlékét is a világörökségi helyszíszínek sorába emelte. A korai gótika egyik legfontosabb építménye mellett a dél-spanyolországi Medina Azahara, a hajdani Córdobai Kalifátus székhelye is világörökséági védelem alatt áll mától. Az andalúziai középkori arab muszlim várost, Córdoba első omajjád kalifája, III. Abd ar-Rahmán építtette a 10. században az újonnan létrehozott Córdobai Kalifátus központjaként. A város tündöklése azonban nem sokáig tartott, mert a kalifátus megszűnéséhez vezető 1010-es lázadásokban Medina Azaharát is lerombolták. A város maradványai nyolc kilométerre fekszenek Córdobától, és turisták által is látogathatók. Híres mecsetjét katedrálissá építették át a vidék katolikus királyok általi 13. századi visszahódítása után.
Olaszország 54. helyszíneként került fel a világörökségi listára a piemontei Ivrea város Adriano Olivetti (1901-1960) gyáriparos által megálmodott iparnegyede, amely egy nagyüzemen kívül magába foglal közigazgatási és szociális épületeket, valamint lakóházakat is. A főleg írógépeiről és egyéb irodai berendezéseiről ismert Adriano Olivetti igyekezett összhangba hozni az ipari fejlődést az egyén jogainak tiszteletben tartásával és a részvételi demokráciával, úgy a vállalatán belül, mint kívül.
Felkerült a világörökségi listára vasárnap az ősi sziklarajzairól és természeti csodáiról híres kolumbiai Chiribiquete Nemzeti Park, amelynek 27 800 négyzetkilométeres területén 600 ezer ábrázolás ismert. A világbizottság még szombaton felvett a listára 12 japán keresztény helyszínt, hét hegyi templomot a Koreai-félszigeten, egy iráni régészeti parkot és egy grönlandi eszkimó vadászterületet. A 4 ezer négyzetkilométeres Aasivissuit-Napisat Inuit Vadászterületet egy a klímával, a hajózással és az orvoslással összefüggő gazdag és mai napig is élő szellemi kulturális örökséget alkot.