Szlovénia beperli a szomszédos Horvátországot, mert Zágráb egy éve nem hajlandó alkalmazni a nemzetközi döntőbírósági döntést a Pirani-öböl körüli határvita ügyében – jelentette be Miro Cerar szlovén kormányfő hétfőn.

Szlovénia és Horvátország határvitája 1991 óta tart, és érinti egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is. A problémát az okozta, hogy a szlovének csak horvát területi vizeken keresztül tudtak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérték. A horvátok szerint a határt az öböl felezővonalánál kellett volna meghúzni, így viszont a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kellene áthajózniuk, hogy az öbölből kijussanak a nemzetközi vizekre.

A vita főként a halászokat érinti, mert mindkét ország büntetést ró ki a másik országból érkező halászokra, illegális határátlépés miatt.

Az ügyben eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság egy évvel ezelőtt Szlovénia javára döntött Horvátországgal szemben a határvitában, és a testület kimondta: módosítani kell a határokat, hogy a szlovének ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre. A horvát kormányfő már akkor azt mondta: Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak. A horvát parlament már 2015-ben döntött arról, hogy kihátrál a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezéséből, miután kiszivárgott: Ljubljana valószínűleg lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát.

Az ügyben azóta sem történt előrelépés, ezért Szlovénia úgy döntött, júliusban eljárást indít Horvátország ellen a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon.

Ljubljana márciusban azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy nyilvánítson véleményt a történtekről, de az EU nem foglal állást a kérdésben. Miro Cerar ezután jelentette be, hogy Szlovénia az Európai Unió Bíróságához fordul, és kormánya csütörtökön megerősíti a döntését.

Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. A horvát-szlovén határvitának is szerepe volt abban, hogy Brüsszel módosított bővítési politikáján, és úgy döntött: ezentúl egyetlen ország sem csatlakozhat az Európai Unióhoz, amíg nem rendezi határvitáit a szomszédaival.