Világ MTI 2018. június. 12. 05:57

Amerikai miniszter: "A menedékjog nem a nehézségek elől menekülés joga"

Jeff Sessions igazságügyi miniszter közölte ezt, miután személyesen járt közben egy El Salvador-i nő menedékjogának megtagadása érdekében.

Az El Salvadorból még 2014-ben illegálisan az Egyesült Államokba érkezett nő azzal indokolta menedékkérelmét, hogy volt férje elől kellett elmenekülnie, aki többször is megverte és megerőszakolta őt. Egy alsóbb fokú bevándorlási bíróság elutasította a menedékkérelmet, ezt azonban a bevándorlási fellebbezési ügyekkel foglakozó testület 2016-ban felülbírálta. Az igazságügyi miniszter ezt a döntést másította meg, és immár véglegesen elutasította a menedékjog megadását.

Indoklásában a tárcavezető hangsúlyozta: "a menedékjog nem a nehézségek elől menekülés joga" és leszögezte, hogy a menedékkérők visszaélnek az amerikai bevándorlási és menedékjogi rendszerrel. Írásbeli indoklásában Sessions így fogalmazott: "általában véve, idegen állampolgárok hivatkozása családon belüli erőszakra vagy gengszterbandák és nem kormányzati szereplők erőszakos cselekedeteire nem jogosít fel menedékre". Hozzátette még: "az a puszta tény, hogy egy országnak nehézségei lehetnek egyes bűncselekmények hatékony üldözésében – ilyen például a családon belüli erőszak vagy a gengszterbandák garázdálkodásai –, vagy hogy a népesség bizonyos csoportjai gyakrabban esnek bűncselekmények áldozatául, önmagukban nem jelenthetnek jogalapot menedékjog követelésére".

A bejelentést Jeff Sessions a bevándorlási ügyekkel foglalkozó bírák országos évi konferenciáján tette meg.

Elemzők megjegyzik: egyelőre nem tudható, hogy a miniszteri döntés hány, folyamatban lévő ügyet érinthet, de egyes, bevándorlással foglalkozó aktivisták szervezetei szerint évente mintegy tízezer olyan menedékjogi kérelmet bírálnak el, amelynek beadója családon belüli erőszakra hivatkozik.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?