Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tavaly áprilisban – miután az Aszad szíriai elnökhöz hű hadsereg vegyi fegyvert vetett be a fegyveres ellenzék kezén lévő területek ellen – az USA légicsapásokat hajtott végre Szíria ellen, s állítólag megsemmisítette a légierő negyedét. Abból a támadásból a jelek szerint nem tanult Aszad, s elemzők szerint kicsi az esély, hogy a mostani megtorló akció után változna Damaszkusz politikája.
A közel egy hétig tartó verbális előkészület után végrehajtott amerikai-brit-francia légicsapás kevesebb kárt okozott, mint a tavaly áprilisi hasonló akció: a felkészülés napjaiban az Aszad-rezsim az orosz ellenőrzés alatt lévő támaszpontokra telepítette át légi erejét, s egyéb értékes fegyvereit is megpróbálta elrejteni. A katonai elemzők szerint a mostani légicsapás csak akkor lehetne hatásosabb, mint az egy évvel ezelőtti, ha megváltozna az USA Szíria-politikája: védelmi zónákat hozna létre a lakosság számára, s hajlandó lenne nagyobb számban befogadni a 2011 óta tartó polgárháború elől menekülőket. A védelmi zónák kijelöléséhez azonban előbb repülési tilalmi zónákat kellene létrehozni, ami azt feltételezné, hogy az USA a jelenleginél aktívabban kapcsolódik be a válságba.
A jelek viszont arra utalnak, hogy a mostani szövetséges akció újabb egyszeri fellépés volt, s Donald Trump amerikai elnök nem tett le azon szándékáról, hogy minél előbb kivonja a közel-keleti országban tevékenykedő mintegy kétezer amerikai katonát. Még akkor is, ha tanácsadói szemmel láthatóan próbálják erről lebeszélni, mivel úgy vélik, a kivonulás elsietése azt eredményezné, hogy ismét megerősödne a mostanra gyakorlatilag szétvert Iszlám Állam szíriai szárnya.
