A Süddeutsche Zeitung című német lap a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal szombati számában.

A lap A hét rejtvénye című rovatában Kell-e Orbánnak következményekkel számolnia az EU részéről? címmel közölte Daniel Brössler írását, aki kiemelte, hogy az Európai Bizottság nem tehetetlen, ha tagországok megsértik az uniós jogot.

A testület joga és kötelessége a szabályok betartására szorítani a tagokat, így egyedül 2015-ben 742 kötelezettségszegési eljárást indított. Az ilyen eljárások a tagállamok tevékenysége és a belső piac működését szabályozó előírások közötti viszonyra vonatkoznak, amikor pedig értékekről, köztük a demokráciáról és a jogállamiságról van szó, "bonyolultabb" az ügy. Ilyen esetben az adott ország elveszítheti tagsági jogait, legalábbis elvileg, gyakorlatilag viszont annyira nagyok az akadályok, hogy az eljárás szinte kivitelezhetetlennek számít - áll a cikkben.

A bizottság a felsőoktatási törvény módosításának ügyében a "klasszikus utat", a kötelezettségszegési eljárást választotta, amely pénzbüntetéssel érhet véget, ha az ügy eljut az Európai Unió Bíróságáig és a kormány nem tartja magát az ítélethez.

Orbánnak azonban "inkább egy másfajta nyomásgyakorlási eszköz okoz aggodalmat", ugyanis Magyarország az uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője, és ugyan nem lehet minden további nélkül megkurtítani a strukturális alapokból járó támogatásokat, "de brüsszeli diplomaták felhívják a figyelmet, hogy hamarosan kezdődnek a tárgyalások a 2020 utáni több éves pénzügyi keretről", az EU hosszú távú költségvetéséről - írta a Süddeutsche Zeitung szerzője.