Világ hvg.hu 2017. április. 06. 18:46

Economist: Orbán az értelmiség ellen

A brit hetilap kerek perec kimondja: a CEU "önkényes" bezáratására készül a magyar kormány. Orbán valószínűleg rosszul mérte fel a helyzetet az Egyesült Államokban - írják.

Hírrovatában számol be a The Economist című brit hetilap online verziója a CEU-ügyről, "Magyarország törvényt hozott, hogy bezárathasson egy bosszantó egyetemet" címmel. A cikk felcíme: Orbán az értelmiség ellen.

Mint írják, a Fidesz a CEU-ban afféle liberális keltetőhelyet lát. 1440 diákjával a CEU Magyarország egyik legkisebb egyeteme, mégis a legjobb hírű. A magyar üzleti és politikai elit tagjai közül sokan itt végeztek. Az intézményt 1991-ben alapította Soros György magyar születésű milliárdos, hogy elősegítse a liberális demokratikus értékek terjedését a volt szocialista országokban. Ez zavarja Orbán Viktor miniszterelnököt és pártját, a Fideszt. Április 4-én tehát gyorsan átnyomtak a parlamenten egy törvényt, amely bezárásra késztetheti a CEU-t – vezeti fel a történetet a lap.

A törvénymódosítás előírja a külföldön akkreditált egyetemek számára, hogy anyaországukban is telephelyet tartsanak fent. A CEU számára ez azt jelentené, hogy 2018. februárra amerikai kampuszt kell építenie, ami az egyetem vezetői szerint terhes és rettenetesen drága volna. Felkérték Áder János köztársasági elnököt, hogy vétózza meg a törvényt, amely szerintük sérti a tanszabadság alaptörvényben is rögzített jogát.

Bár a Fidesz már régóta ellenszenvez a CEU-val, eddig mégsem vetettek gátat a működésének. Maga Orbán Viktor, aki 1989-ben Soros-ösztöndíjjal tanult Angliában, nemrég azzal vádolta meg az intézményt, hogy "csal", amiért olyan diplomát bocsát ki, amely külföldön is érvényes

mert isten mentsen attól, hogy külföldön elismerjenek egy magyar diplomát

– írja a lap. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint Magyarországnak nem áll érdekében, hogy olyan "kísérleteknek adjon helyet", amelyek arra irányulnak, hogy "aláássák Magyarország jogszerűen megválasztott kormányát" – írja a The Economist.

A cikk azzal folytatódik, hogy Orbán Viktor, aki 2014-ben meghirdette illiberális államát, felbátorodott az ellenzék cselekvésképtelenségétől és Donald Trump győzelmétől. Pártja arra készül, hogy a külföldi alapítású civil szervezetekre is lecsapjon. Megszólaltatják Boros Tamást a Policy Solutionstől, aki szerint "a CEU kérdése nem foglalkoztatja a magyar átlagembert, a szimbolikus jelentősége azonban igen nagy: megmutatja, hogy Orbán mindent uralma alá tud hajtani az országban". A kormányzati illetékesek tagadják, hogy a törvénymódosítás a CEU-t célozná meg, az egyszerűen csak egyenlő feltételeket teremt az egyetemek számára, ahogy Kovács Zoltán kormányszóvivő (és volt CEU-diák) fogalmazott. Kumin Ferenc New York-i konzul alig néhány hete, március 16-án egy CEU-s rendezvény házigazdája volt – írják.

Michael Ignatieff CEU-rektor, a kanadai liberális párt egykori vezetője azt mondja, így vagy úgy, de nem szűnik meg a CEU. Amellett, hogy több ezren tüntettek az intézkedés ellen, Orbán akciója világszerte felbőszítette a tudósokat, és Németország elnöke, Frank-Walter Steinmeier is elítélte a törvénymódosítást. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai kifejezték támogatásukat a CEU felé, és így tett Navracsics Tibor, Orbán volt igazságügyi minisztere, oktatásért felelős EU-biztos is.

Orbán valószínűleg rosszul mérte fel a helyzetet az Egyesült Államokban. Bár Donald Trump néha illiberális nacionalista húrokat penget,

Washington nem fogja nagy örömmel venni egy Amerikában akkreditált intézmény önkényes bezárását

– olvasható a cikkben. Az Egyesült Államok jelenleg legnagyobb rangú budapesti diplomatája, David Kostelancik közölte, kormánya csalódott a törvény elfogadása miatt.

Egy másik nyugati diplomata szerint azonban lehet még kompromisszumos megoldása is a helyzetnek: "a magyar kormányban sem egyöntetű az intézkedés támogatása".

Hirdetés
hvg360 Németh András 2025. február. 14. 18:36

Trump és kinevezettjei most egyértelművé tették Ukrajnáról, amit eddig nem lehetett kimondani

Bár igaz, hogy Donald Trump és az amerikai elnök magas rangú kinevezettjei elébe mennek az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos orosz követeléseknek, Ukrajnában úgy vélik, az egyre valószínűbbnek tűnő tűzszüneti tárgyalásokon nem csak Moszkva érdekeit veszik figyelembe. Többek szerint egyébként nincs is végleges amerikai béketerv, inkább arról van szó, hogy a mindkét felet zsaroló washingtoni kormányzat a fejleményekhez igazítja következő lépését.