Hallo, hallo! – mennydörögte Nicolae Ceauşescu diktátor 1989. december 21-én a bukaresti Forradalom (azóta Győzelem) téren az előtt a több százezer ember előtt, akik kifütyülték. A Román Kommunista Párt vezetőjét egy nappal később a Securitate emberei menekítették ki a fővárosból egy helikopterrel. Ennyi ember soha nem volt azóta Bukarest főterén, egészen 2017. február 5-éig, amikor 300 ezer tüntető vonult oda, hogy a kormány ellen tüntessen, országszerte pedig legalább ugyanennyien mentek az utcára.

A tüntetéssorozat január 18-án, mindössze két héttel az után kezdődött, hogy a szociáldemokrata-liberális új kormány hivatalba lépett és hírek kezdtek terjedni a korrupciós bűncselekmények büntetésének enyhítéséről szóló törvénytervezetről, amely a kormányzat és a kormánypártok sok korrupció gyanújába keveredett vezetőjének jelenthet mentövet. Az első nap még “csak” négyezren mentek ki a térre Bukarestben és még ezren országszerte. Január 29-ére már 50 ezerre nőtt számuk a fővárosban és vidéken is több tízezren vonultak az utcára.

Román tüntetők február 12-én.

AFP / Daniel Mihailescu

A hírek igaznak bizonyultak, január 31-én a kormány egy sürgősségi rendeletben módosította a büntető törvénykönyvet és a perrendtartási szabályokat. Meglett az eredmény, másnap már 250-300 ezer ember ment utcára országszerte, és hiába vonták vissza a rendeletet február 4-én (a hatálytalanítást épp ma szavazta meg a szenátus is), már nem volt megállás. Február 5-én történelmi rekordot döntő tömeg vonult az utcára, hogy a kormány lemondását követelje. A tiltakozók nem vitatják ugyan a szociáldemokrata-liberális koalíció választási győzelmét, nem is kívánják kormányra a jobboldalt, a teljes politikustársadalom korruptsága ellen lázadtak fel, és tisztességes, átlátható kormányzást akarnak. A kormány mellett is szerveztek tüntetéseket, de ezek jóval kisebbek voltak.

A tiltakozó mozgalom már szlogent is kreált magának: #rezist, vagyis “ellenállok” hashtaggel futnak a közösségi médián a témával kapcsolatos megszólalások. Romániaiakat – románokat és magyarokat egyaránt – kérdeztük arról, mire számítanak és mit remélnek a tüntetésektől.

Marius, egy középkorú kolozsvári értékesítési menedzser szerint az emberek elkötelezettsége vitathatatlan, hiszen már két hete az utcán vannak, ezért ő arra számít, hogy a tömeg biztosan kitart, amíg a kormány a helyén marad. Szerinte az emberek úgy érzik, egyáltalán nem bízhatnak a kormányukban, ezért változásra van szükség. Ő a lapokból úgy értesült, hogy a tüntetők többsége fiatal, 22 és 39 év között van, iskolázott, túlnyomó részük már korábban is részt vett tüntetéseken, és magas szavazói aktivitást is mutatott. Szerinte a média nagy része objektíven, de legalábbis függetlenül tudósít az eseményekről, néhány a kormányhoz közel álló csatornát kivéve, de nem ezek vannak többségben. 

AFP / ANDREI PUNGOVSCHI

Luxemburgban tüntettek, Magyarországon nem

Andrea erdélyi magyar, Sepsiszentgyörgyön született, de uniós tisztviselőként Luxemburgban él és dolgozik. Így is kiment tüntetni, mert míg a Romániával szomszédos Magyarországon nem volt – legalábbis a média ingerküszöbét megütő – tüntetés, addig az aprócska Luxemburgban 200 ember vonult a román konzulátus elé. “Laikus tüntető vagyok, aki legfőképp abbéli lelkesedésében ment ki az utcára, hogy végre az emberek nem hajlandók benyelni minden pofátlanságot, hogy végre – úgy tűnik – van elég ember, van elég akarat, hogy a kormány szégyenteljes intézkedéseit ellenezni tudja” – mondta a hvg.hu-nak. Szerinte az itt és a romániai tüntetésekből is átjött, hogy nagy a lelkesedés, jó a hangulat és nagyon kreatívak például a transzparensek is. Szerinte ez abból is látszik, hogy a barátai közül sokan törölték az esti programjaikat, és inkább teát, kávét vittek a tüntetőknek, akik a fagyos hidegben demonstráltak a bukaresti Győzelem téren vagy máshol az országban. Inkább minisztercserékre számít, mint arra, hogy maga a kormány is lemondjon (az ominózus rendeletet beterjesztő igazságügyminiszter, Florin Iordache a múlt héten már lemondott – a szerk.). Andrea szerint viszont bár elemi a felháborodás, a kormány döntése egyáltalán nem jött váratlanul, mert a PSD vezetőségében több olyan szereplő is van, akiről tudni lehetett, hogy finoman szólva sem makulátlan az előélete.

Ezzel együtt ő úgy véli, mivel legitim módon kerültek hatalomra, nem feltétlenül a kormányváltás az egyetlen megoldás, hanem az óriási tömeg jelentette üzenet: "Figyelünk titeket, ne gondoljátok, hogy bármit megtehettek csak azért, mert a hatalmon vagytok...Nem akarjuk, hogy a korrupció legyen a norma!". Ezt volt hivatott szimbolizálni a több százezer telefon, elemlámpa is, amelyet a tüntetéseken a magasba emeltek. Nem véletlenül nevezik a romániai tüntetéseket okostelefon-forradalomnak.

MTI / AP / Darko Bandic

Andrea úgy gondolja, kisebb városokban viszont, ahol mindenki ismeri a másikat, könnyen megtörténhet, hogy a PSD akár a tüntetéseket is megakadályozza, mert az embereknek személyes hátrányuk is lehet, ha megjelennek a tömegben. A másik lehetőség, hogy az emberek tulajdonképpen nem is értik, mit hánynak a kormány szemére, annyira megszokták, hogy a dolgokat csak csúszópénzekkel lehet elintézni. Andrea romániai magyarként viszont kiábrándítónak és elkeserítőnek nevezte, hogy az RMDSZ hallgat az ügyben, amely végre magyarokat és románokat egyaránt lelkesít.

Ioana szabadúszó újságíróként dolgozik Bukarestben már évek óta. Szerinte kiszámíthatatlan, meddig tartanak még a tüntetések, de az utcára özönlő hatalmas tömeg még a résztvevőket is megdöbbentette, ő sem hitte volna, hogy Romániában sor kerülhet ilyesmire. Hozzáteszi, hogy a tüntetők száma egyre csökken. Vasárnapra például egymillió embert hívtak csak Bukarestbe, ehhez képest a fővárosban 60 ezer, vidéken pedig további 40 ezer ember ment az utcára – igaz, a hétvégén szélsőségesen hideg időjárás volt Romániában. Az újságíró szerint a fő kérdés, hogy ki adja fel előbb, a tüntetők vagy a kormány.

A kormánypártokat, a szociáldemokratákat szerinte elsősorban a vidéki kistelepülések, elzártabb régiók lakossága támogatja, míg a tüntetések résztvevői többnyire iskolázott városi fiatalok. Ennek ellenére közülük is sokan szavaztak a pártra a 2016-os választásokon. A részvételi arány azonban elég alacsony, alig 40 százalékos volt, így vitte el a voksok 45 százalékát a PSD. Bár a kormány leváltására ő kevés esélyt lát, mivel az új kormányt is a győztes szociáldemokraták tagjai alakítanák, azt azért hozzáteszi, hogy az elmúlt napokban már repedezni látszik a kormánypárton belüli egység.

Mikor a média szerepéről kérdeztük, azt mondta, a kormánypárti tévécsatornákon keményen manipulálják a tüntetésekről szóló híreket, több cég is letiltotta már reklámjai sugárzását. A másik oldalon pedig többször előfordult, hogy a tüntetők számáról egyértelműen túlzó adatokat közöltek. Ezzel együtt nem érez politikai nyomást ezen a téren. Az újságírók többsége a kiegyensúlyozottságra törekszik, bemutatják a kormányellenes és a kormány melletti tüntetéseket is.

A Coruptia Ucide, vagyis a "Korrupció gyilkol"-nak elkeresztelt tüntetéssorozatok Facebook-oldalán már most szerepel a következő tüntetés időpontja. Február 19-re újra a bukaresti Győzelem térre várják az embereket. A térségben ilyen hosszú ideig utoljára a kijevi Majdanon tüntettek a kormány és az elnök politikájával elégedetlen emberek. Ők 93 napig küzdöttek az ukrán téllel és a belügy különleges alakulataival. Az az eseménysor egy végeláthatatlan polgárháborúba torkollott. Romániában ilyesmiről nincs szó, de az nem világos, mivel tudja majd meggyőzni egymást a kormány és a tüntető tömeg.