Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A felkelők Bassár el-Aszadot akarják megdönteni, pedig az elnök lassan nem több egy orosz bábnál, akit már saját szövetségesei sem vesznek komolyan. Iszlám felekezeti tisztogatás és újabb elkeseredett harcok Szíria más területein. Ennél jobbat nem nagyon várhatunk 2017-ben sem. Legfeljebb Szíria felosztását, de erről már megoszlanak a vélemények.
Jól indult a szerda Aleppóban, legalábbis amennyire jól indulhat egy nap a pokolban. Kedden az oroszok és a törökök közbenjárásával megállapodás született arról, hogy Kelet-Aleppó utolsó, még a többségében szunnita felkelők által ellenőrzött negyedeiből evakuálják a civileket a síita irányzat egy ágát, az alavitát képviselő Aszad-rezsim által visszafoglalt területekre, erre az időszakra pedig felfüggesztik a harcokat. A város eleste stratégiai győzelem lesz Aszad számára, hiszen elvágja a legnagyobb utánpótlási vonaltól a felkelők kisebb hídfőállásait országszerte, ráadásul Szíria második legnagyobb települése. Az alkut valószínűleg a nemzetközi nyomás hatására fogadták el az oroszok – Aszad elnök már annyira a partvonalra került, hogy még hadseregét is csak utólag értesítették erről – hiszen az egyértelműen a felkelőknek kedvez, amennyiben lehetővé tenné a védelem újraszervezését, a csapatok újraegyesítését.
Kedden tömegtüntetések voltak Londonban, Isztambulban, kisebb megmozdulásokat szerveztek Stockholmban, Brüsszelben és szíriai menekültek tüntettek a török-szír határ török oldalán Kilisben és Gaziantepben is. A nyomást azért valószínűleg nem ez jelentette, hanem az amerikai és európai vezetők nyilatkozatai és vélhetően a színfalak mögötti diplomáciai fenyegetőzés, mint például az ENSZ amerikai nagykövetének keddi felszólalása, amiben különösebb finomkodás nélkül azt mondja, szégyellje magát Oroszország, Irán és minden csatlósuk.
"Is there literally nothing that can shame you?" - @AmbassadorPower's extraordinary attack on Syria, Russia and Iran over deaths in #Aleppo pic.twitter.com/Ue87QfEGU7
— Channel 4 News (@Channel4News) December 13, 2016
Volt példa ugyanakkor közeledésre is. Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásán nem került szóba a korábban emlegetett szankciók bevezetése, ha erősödne az orosz csapások intenzitása Aleppóban.
Felekezeti tisztogatás buszokkal
A megállapodás keretében szerdán hajnali 5 órától meg kellett volna kezdődnie az evakuálásnak, ahogy arról a felkelők vezetője is nyilatkozott még szerdán. A buszok reggel már ott álltak a Kelet-Aleppóból kivezető korridor kormányerők ellenőrzése alatt álló oldalán, hogy a menekülő civileket a felkelők uralta Idlib tartományba szállítsák.
#SOHR map showing corridor that civilians and rebels will use to leave #Aleppo #Syria pic.twitter.com/uO2UGAigqV
— Bassem Mroue (@bmroue) December 14, 2016
Máshová nem mehetnek, csak ide. Az evakuálás egy remek PR-körítéssel eladott tisztogatás, amellyel az egykori szunnita fellegvár nem csak katonai, de valláspolitikai értelemben is elesik. A város szintén jelentős kurd és keleti-ortodox keresztény lakossága vélhetően ezt nem is annyira bánja. Az orosz külügyminiszter kedd reggeli tájékoztatása szerint, az elmúlt 24 órában már több mint 6000 civil állampolgárt hoztak ki az ostromgyűrűn belüli területről, illetve ennyien jöttek ki maguktól minden vagyonukkal a hátukon, átkelve a senkiföldjén. Az AP videója szerint a másik oldalon orosz menekülttáborok várták őket meleg étellel. A menekültek java azonban kedden, vagy még a hét elején jutott ki az ostromgyűrűből, a december 7-én kezdődött, valószínűleg utolsó nagy offenzíva elől.
Aleppóban nincs olyan, hogy tűzszünet
Szerdán azonban üresen maradtak a buszok és már reggel egyre több jelzés érkezett arról, hogy a bombázás újrakezdődött. Egy szerda délelőtti Twitter-bejelentkezésben Bilal Abdul Karim szabadúszó újságíró arról beszél, hogy hivatalosan érvényes ugyan a tűzszünet, de körülötte folyamatosan bombák potyognak. A háttérben belövések hangját hallani, szerinte a rezsim lövi a civilek által még lakott negyedeket.
After an agreement was reached last night, regime forces are intensely shelling the Aleppo. People must stay engaged! Retweet! pic.twitter.com/NURBUXVGkN
— Bilal Abdul Kareem (@BilalKareem) December 14, 2016
Az AFP a szír állami tévére hivatkozva pedig arról számol be, hogy a felkelők is lövik a kormányerők állásait, az aknatámadásban hét ember halt meg, de azt nem írják, hogy civilek vagy katonák.
A Reuters szerint az egyik áteresztő pontnál iráni katonák akadályozzák, hogy a civilek kijuthassanak az ostromgyűrűn. Akik idáig eljutottak, azokat már átengedték egy orosz ellenőrzési ponton. Az irániak állítólag több Idlib környékén túszul ejtett katonájuk szabadon engedését követelik.
Aszad már akkor is a múlté, ha övé a jövő
Nem csak ebből látszik, hogy Aszadnak és a szíriai kormánynak egyre kevesebb beleszólása van az események folyásába Aleppóban. A Hezbollah egyik katonai hírcsatornájának közlése szerint nem születhet olyan megállapodás Aleppóval kapcsolatban, amire Oroszország és Irán nem adta áldását. Erdogan elnök pedig bejelentette, hogy Aleppóról Putyinnal fog tárgyalni, miután szerinte a szír kormányerők sértették meg a tűzszüneti megállapodást.
Azért jut még szó Aszadnak is, legalábbis ha az orosz média úgy akarja. A Russian Times televíziónak adott kedden rögzített interjúban a nyugati hatalmakat támadta. A szíriai elnök szerint ugyanis rendkívül álszent hozzállás, hogy míg Aleppóban a terroristákat mentik a civilek helyett, addig egy szót nem ejtenek Palmüráról, ahol éppen az Iszlám Állam erői indítottak offenzívát. Az akció során egy orosz katonai bázist is elfoglaltak, amiről videót is közzétettek. Sőt, még egy orosz hitelkártyát is találtak elhányva az otthagyott tárgyak között.
The Russian military base inside #Palmyra after being captured by #ISIS#Syria pic.twitter.com/vbT0JOx8DJ
— Ibrahim Joudeh (@Ibra_Joudeh) December 13, 2016
Aszad szerint a terroristák így akarták egyszerre elterelni a figyelmet az aleppói győzelemről és megosztani a szíriai hadsereg erőkoncentrációját, ám – állítja az elnök – ez természetesen nem sikerült.
Az látszik, hogy Aleppó bombázása az újabb humanitárius tűzszünet meghirdetése ellenére újraindult, erre hivatkozva pedig a felkelő erők is támadásba lendültek Idlibben.
Távolról sincs vége a háborúnak
Nem véletlenül helyeztünk el ennyi linket ebben a cikkben. A kiszivárgó hírek közül ugyanis nagyon nehéz válogatni. Sokan már a 2000-es évek Sztálingrádjának nevezik Aleppó ostromát, a hasonlat azonban sok helyen talán sántít és a város szerepe nem is ebből a szempontból a legérdekesebb. Sokkal meghatározóbb, hogy Aleppó a szenvedés és a hazugság csomópontjává vált 2016 végére. A lassan öt éve tartó harcok által szinte az utolsó tégláig elpusztított városban annyi érdek és érzelem fűződik össze, hogy szinte lehetetlen hiteles hírforráshoz jutni. Mindenki arra támaszkodik, aki érdekeinek, meggyőződésének vagy szimpátiájának megfelel.
A közösségi oldalakat naponta elárasztják civilek, gyerekek holttestét ábrázoló borzalmas képek, videók, rövid üzenetekkel, amik az egyik vagy a másik oldal legújabb háborús bűncselekményeinek tulajdonítják a történteket. Egy maximum félperces kereséssel a legtöbbször kideríthető, hogy a képek nagy valószínűséggel tényleg Szíriában készültek és valóban a polgárháború áldozatait ábrázolják, csak éppen pár évvel ezelőttiek és időnként körbejárják a közösségi médiát.
A feldarabolással született Szíriát feldarabolni nem kell félnetek jó lesz
Az biztos, hogy Aleppó eleste, ami Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint 2-3 napon belül bekövetkezik, nem vet véget az elmúlt évtizedek egyik legvéresebb polgárháborújának. Az Aszad-rezsim alig az ország egyharmadát képes jelenleg ellenőrzése alatt tartani, ezt is csak a világ egyik legerősebb hadseregének és több régióbeli szereplő (Irán, Hezbollah) hathatós támogatásának köszönhetően. A felkelők a szélsőséges dzsihadistáktól egészen a Szabad Szíriai Hadseregig bezárólag még mindig jelentős területeket uralnak, nem is beszélve az Iszlám Államról, ami a moszuli ostrom után átköltöztette erőinek jelentős részét Kelet-Szíriába, többek között itteni fővárosába, Rakkába. Az északi területek jelentős részét pedig a kurdok tartják ellenőrzésük alatt. Többen arról beszélnek, hogy a polgárháborúnak kizárólag diplomáciai megoldás vethet majd véget. Kérdés, hogy Aszad, de leginkább az oroszok, a törökök és Irán belemennének-e Szíria felosztásába. Ez szinte teljesen valószínűtlen.
Törökország a kurdok, az oroszok a tartuszi támaszpont és az erős közel-keleti vazallus elvesztése, Irán pedig egy újabb ellenséges szunnita miniállam létrejötte miatt nem menne bele az ország feldarabolásába, arról nem is beszélve, hogy mit szólnának ehhez a szírek. Ennek ellenére az ötlet több helyen is felmerült. John Kerry, a távozó Obama-kormány külügyminisztere az év elején azért bedobta az ötletet, amely már korábban is felmerült az amerikai külügyminisztérium háza táján, de beszélt arról Naim Kasszem sejk is, a Hezbollah-vezető Hasszan Naszrallah helyettese is. Marwan Bishara, az Al Jazeera elemzője nemrég azt írta a feldarabolás tervéről, hogy aki ezt támogatja, az segít Bassár el-Aszadnak és az Iszlám Államnak racionális érvekkel alátámasztani a tisztogatásokat.
