Az ukrán parlament szerdán elfogadott határozatában arra szólította fel a világ országait, hogy ismerjék el népirtásnak a sztálini rezsim alatt, 1932-33-ban lezajlott ukrajnai holodomort, azaz a mesterségesen előidézett nagy éhínséget.

Az előterjesztést a 450 fős kijevi törvényhozás 233 tagja támogatta. A szavazáskor 310 képviselő volt jelen az ülésteremben.

A határozatban a parlament rámutatott arra, hogy a "bűnös totalitárius kommunista rezsim" nem pusztán elkobozta a terményt az ukrajnai gazdáktól, hanem azt is megakadályozta, hogy az éhező nép külföldre meneküljön. A vidékek közötti kereskedelem akadályozása pedig céltudatosan az ukránok kipusztítására irányult.

"A sztálini rezsimnek ez a politikája egyértelműen kimeríti a népirtás fogalmát az ENSZ 1948. december 9-én elfogadott konvenciójának meghatározása szerint" – áll a határozatban.

A képviselők hozzáfűzték, hogy az utóbbi időben Ukrajna ismét "a kremli Sztálin-utódok agressziójának áldozatává vált".

Az ukrán parlament 2006. november 28-án hozott törvényt, amelyben népirtásnak minősítette a holodomort, 2015. április 9-én pedig jogszabályban tiltotta be a bűnösnek minősített kommunista rezsim jelképeinek használatát, valamint a kommunista ideológia terjesztését.

Különböző becslések 7-10 millió közé teszik a holodomorban meghaltak számát. Múlt szombaton emlékeztek meg Ukrajnában a nagy éhínség áldozatairól. Petro Porosenko államfő beszédében tervszerűen végrehajtott népirtásnak nevezte a tragédiát, amellyel szavai szerint a szovjet hatalom csírájában akarta elfojtani az ukrán nép minden függetlenedési szándékát.

Eddig több mint 20 ország ismerte el a nagy éhínséget népirtásnak. A magyar Országgyűlés 2003. november 24-én fogadott el az 1932-33-as ukrajnai éhínségnek emléket állító határozatot.

Oroszország a mai napig tagadja, hogy a holodomor szándékos népirtás volt.