A pápa a kirekesztettekről és a lelki rokkantságról
Saját egyházának is üzeni: nem haszontalanok, hanem értékes emberek
Lelki rokkantságnak nevezte Ferenc pápa, hogy folyamatosan fejlődő világunkban egyre többen nem tudnak hozzáférni a fejlődés teremtette javakhoz az európai fedélnélkülieknek a Szent Péter bazilikában bemutatott vasárnapi szentmisén. A misét Ferenc pápa az Európa számos országából a Vatikánba hívott hatezer fedélnélkülinek, szegénynek és rászorulónak mutatta be a nekik szentelt háromnapos római zarándoklat végén. Közöttük volt a több mint nyolcvanfős, Budapestről és a szombathelyi egyházmegyéből érkezett magyar csoport is.
A pápa az emberi életnek azokról az értékeiről, igazi gazdagságairól beszélt, amelyek nem múlnak el. "Isten és embertársunk, ezek a legnagyobb javak, amelyeket szeretnünk kell. Minden egyéb - az ég, a föld, a legszebb dolgok, ez a bazilika is - múlandó" - fogalmazott a katolikus egyházfő. Hangsúlyozta, hogy a kirekesztett emberek nem haszontalanok, hanem értékesek. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy gyakran az embert selejtezik le a múlandó dolgokkal szemben, és ennél is súlyosabbnak, hogy korunk társadalma hozzászokott embertársaink leselejtezéséhez. "Aggódni kell, amikor a lelkiismeret érzéketlenné válik, és nem veszi észre a mellette szenvedő testvért vagy a világ súlyos gondjait, amelyek ismétlődő refrénné válnak a tévéhíradókban" - hangoztatta.
Ferenc pápa "lelki rokkantságnak" nevezte, hogy a világban fontosabb a termelés, mint az emberek szeretete. Kijelentette: korunk tragikus ellentmondása, hogy minél nagyobb a fejlődés és minél inkább szélesednek a lehetőségek, annál többen vannak azok, akik ezekhez nem tudnak hozzájutni.
Saját egyházát is felszólította , hogy az elfelejtett, kirekesztett embereket helyezze "nagyító alá" az érdekek, kiváltságok, a hatalomhoz és a dicsőséghez való ragaszkodás helyett. Ferenc pápa azt mondta: az egyház "joga és evangéliumi kötelessége az igazi gazdagság, vagyis a szegények gondozása".