Világ MTI/hvg.hu 2016. szeptember. 05. 11:08

Felgyújtottak Kijevben egy oroszbarát tévét, öten megsérültek - videó

Előző nap az Inter tévétársaság hírműsorait gyártó vállalat épületét gyújtották fel ismeretlenek, majd a csatorna sugárzásának ellenzői demonstráltak a tévé székháza előtt, ahol az utcán gumiabroncsokat égettek. Vasárnap este aztán fel is gyújtották az épületet.

Ismeretlen tettesek felgyújtották vasárnap este az országos sugárzású, oroszbarátnak tartott ukrán Inter televízió egyik épületét Kijevben, a hírek szerint öt embert kellett füstmérgezés miatt kórházba szállítani, egy stúdióhelyiség pedig kiégett a tűzben.

Helyi hírforrások hétfőn arról számoltak be, hogy az Oroszországba menekült ukrán exelnököt, Viktor Janukovicsot támogató tévétársaság Kijev belvárosában lévő székháza előtt délelőtt ismét tüntetők gyülekeztek. Az épületet hétfőre kerítéssel vették körül, a helyszínen mentő- és rendőrautók állnak. A tüntetők a kerítésre "Inter takarodj!" feliratot festettek. 

Előző nap a tévétársaság hírműsorait gyártó vállalat épületét gyújtották fel ismeretlenek, majd ezt követően az Inter sugárzásának ellenzői demonstrációt tartottak a tévé székháza előtt, ahol az utcán gumiabroncsokat égettek. A tüntetők közül kilenc embert vettek őrizetbe a hatóságok. Arszen Avakov belügyminiszter közlése szerint a demonstráción részt vettek az ukrán fegyveres erők 30. dandárjának volt tagjai.

A tévétársaság vezetése nyílt felhívást intézett Petro Porosenkónak, amelyben arra szólították fel az államfőt, hogy állítsa helyre a törvényességet, és nyújtson védelmet a jogellenes cselekedetekkel szemben a televíziónak. Követelték továbbá, hogy a hatóságok alaposan vizsgálják ki a gyújtogatás ügyét, és szavatolják a televíziónál dolgozók biztonságát.

Irina Herascsenko kormánypárti parlamenti képviselő az ország elleni provokációnak nevezte a televíziós épület felgyújtását.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.