Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ellenforradalmi eseménynek minősíti a puccs utáni hatalmas tisztogatásokat a hvg.hu-nak nyilatkozó török szakértő. Egy biztos, Erdogan elnök új irányba viszi az országot, és ezt nem túlzás világtörténelmi jelentőségűnek nevezni.
Lassan hatvanezer embert függesztettek fel rúgtak ki, vittek börtönbe, kormánykritikus híroldalakat blokkoltak, és három hónapos rendkívüli állapotot vezettek be – teljes gőzzel folyik a tisztogatás Törökországban a múlt pénteki puccs után. Az eltiport kísérlet nem csak a török társadalmat érintő, hanem világpolitikai kérdéseket is felvet. Gökhan Bacik politikai elemző pedig egyenesen úgy fogalmazott a hvg.hu-nak: ellenforradalom zajlik Törökországban, ami az új évszázad legfontosabb eseménye, Magyarország életére is ki fog hatni.
Azért is, mert Törökország tényleg kelet és nyugat határán fekszik. Fontos NATO-tagállam, hídfőállás, ahonnan rendszeresen szállnak fel harci repülők, jelenleg épp az Iszlám Állam elleni hadműveletek keretében. Ezért nagyon nem mindegy, hogy Törökország hogyan viszonyul a Nyugathoz, hogyan határozza meg magát. Gökhan Bacik szerint
az eddig ismert, szekularizált, nyugatos Törökországnak vége van.
Erdogan fordulatot hajt végre, amit a társadalom széles rétegei még nem vesznek észre, akik igen, azok viszont le vannak sújtva. Ahol ilyen méretű tisztogatást végeznek, ott már nem mehetnek úgy tovább a dolgok, mint eddig.
Gyanús USA-kapcsolatok, teljes külpolitikai fordulat
Vajon egy ennyire átrostált, „gyanús elemektől” megtisztított hadsereggel továbbra is együttműködik-e majd titkosszolgálati és egyéb szinteken a NATO és az USA – teszi fel a kérdést a hvg.hu-nak nyilatkozó elemző. A több tízezer letartóztatásból és felfüggesztésből már biztosnak tűnik, hogy az Erdogan egykori szövetségeséből mára ellenséggé vált, Amerikába emigrált Gülen imám híveit mozdítják el a puccsra hivatkozva. Hillel Neuer, a UN Watch emberi jogi civil szervezet vezetője erről egyenesen azt mondja, hogy "nincs olyan modern precedens demokráciában vagy EU-tagországban, amikor ennyire lábbal tipornák a joguralmat bírák ezreinek elbocsátásával vagy a vizsgálati fogságok ezreinek elrendelésével".
Változóban van a török külpolitika is. Letartóztattak olyanokat a török NATO-bázison, akik a puccsisták összekötőik lehettek a Pentagonban, az amerikai védelmi minisztériumban. Erdoganék eleve azt állítják, hogy Gülen amerikai "száműzetéséből" szervezte a puccsot, amit a hitszónok tagad ugyan, és el is ítéli az államcsínyt, de Törökország most a kiadatását kéri Amerikától. A török médiában most ő a főgonosz – az utcán Erdogan hívei pedig Gülen-bábukat akasztanak. A Gülenhez köthető tévé- és rádióadókat kedden lekapcsolták a hatóságok. Amerika visszaüzent, hogy előbb bizonyítékot szeretne látni, mielőtt dönt a kiadatásról. Erdogan aztán némileg békülékenyebben már azt mondta, nem akarja a légitámaszpont-használat engedélyezését összekapcsolni Gülen kiadatásával, hiszen az USA-val érdekeken és nem érzelmeken alapul a kapcsolatuk.
A török NATO-tagságot is fenyegethetik a fejlemények, írja a UK Defence Journal, a NATO árgus szemekkel figyeli a fejleményeket. A távolodás a Nyugattól és a közeledés Oroszországhoz alááshatja Törökország ISIS elleni fellépését is.
A hvg.hu-nak nyilatkozó Bacik szerint
valamiféle iszlám állam fog alakulni Törökországban,
de hogy pontosan milyen, még nem tudni. De Erdogan valószínűleg az élére akar állni a térségben (Tunézia, Algéria, Egyiptom) olyan népszerű populista iszlamizmusnak. Az elemző arra számít, hogy felfüggesztik a parlament munkáját vagy feloszlatják azt, és átmenetileg központosítják az összes elnöki hatalmat. „Ez Törökország 1979-e” – utal az iráni iszlamista fordulat évére, amikor Komeini ajatollah megdöntötte a nyugatos diktátor sah uralmát.
Gülenisták elleni hajsza
Nagyon nagy kérdés, hogy mi lesz, ha a társadalom rádöbben, mi is zajlik az országban. Bacik szerint két nagy tömb reakciója lesz
| Gökhan Bacik |
A 42 éves professzor az ankarai Ipek Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán tanít. Az Erasmus-program keretében különböző törökországi és európai egyetemeken is oktatott. A Török Tudományos Akadémia levelező tagja. Különböző nemzetközi szakfolyóiratokban publikál a közel-keleti és török kül- és belpolitika, a muszlim világ átalakulása, etnikai kérdések és terrorizmus témakörben. |
fontos: a kurdoké és a szekulárisoké. Az új állam működése vélhetően egyiknek sem lesz ínyére, így akár még egy polgárháborút sem lehet kizárni. Magáról a puccsról sok minden kering. Elterjedőben van a vélemény, hogy Erdogan maga rendezte meg a puccsot, azért lett olyan gyenge és átgondolatlan. Ezt támasztaná alá például az a tény, hogy Erdogan repülőjét, amellyel közlekedett a puccs idején, bár közrefogta két F-16-os, nem lőtték le.
Ugyanakkor abban is van valami, hogy a puccsot inkább a kényszer indította útjára. A szervezők értesültek arról, hogy nyomoznak utánuk, a Carnegie Europe értesülései szerint pedig augusztusban nagy tisztogatáshullám söpört volna végig a török hadseregen belül, ezt sem várhatták meg. A lap cikke szerint a legnagyobb baklövés a társadalmi támogatás túlbecslése volt – a tömegek, civil szervezetek, pártok mind a demokratikusan megválasztott Erdogan mellé álltak. Az Erdogan-féle kormánypárt, az AKP egy tagja elmondta az al-Dzsazirának, hogy a szervezet Gülenhez hű csoportjának tagjait már a puccs előtt elkezdték letartóztatni,
vélhetően előremenekülésként kezdtek tehát bele a puccsba.
Ezt a feltételezést erősíti meg az a hír is, hogy a török titkosszolgálatok állítólag már a puccs előtt hat órával értesültek az államcsíny tervéről. Úgy tűnik, hogy a puccs során észlelt ügyetlenségek inkább a kapkodásból fakadtak.
Gülenen kívül elvileg van egy másik főgonosz is: Okin Oztürk tábornok, akit a puccs fő szervezőjének tart Erdogan. Oztürk tagadja ezt, maga is a gülenistákra mutogat, és azt állítja, ő is harcolt ellenük. Gülen azt mondta, a puccs utáni tisztogatás boszorkányüldözéssé fajult, "már nem beszélhetünk demokráciáról. Ez a fajta rezsim inkább emlékeztet egy törzs működésére vagy egy vallásra". Gülen Hitlerhez, Szaddám Huszeinhez hasonlítja Erdogant, aki csak fokozza a társadalom megosztottságát.
Erdogan hiúsága lenne a kulcs?
A török tisztogatás mértéke már kicsapta a biztosítékot az európai vezetőknél, Angela Merkel és mások is sürgetik a normális, alkotmányos, jogállami működés visszaállítását. A halálbüntetés visszaállítása, amely ötletet Erdogan az utcára mutogatva próbál elfogadtatni a külvilággal, egyértelmű válóoknak tekinthető Törökország és az EU kapcsolatában. Törökország 2004-ben törölte el a halálbüntetést, épp az EU-tagságra jelentkezés feltételeként, és 1984 óta nem volt kivégzés Törökországban.
Hogy Erdogant mi hajtja, sejthető. A vezetőnek mindig is volt valamiféle sértettsége, komplexusa az európai (sőt török szekuláris) kollégáival szemben, mivel ő alulról jött, igazi self-made manként küzdötte fel magát a török politika csúcsára.
Egy jellemzés szerint sosem bocsát meg senkinek.
Amennyire a sértett, olykor frusztrált stílusa jól jön ki a politikai közösségén belül, olyan megütközést tud kelteni a nemzetközi politikában. Korábban abban a szerepben tetszeleghetett, hogy az EU-ba kormányozza Törökországot, most viszont már más szelek fújnak, főleg, hogy Erdogan úgy érzi, az EU sosem fogja sem őt, sem országát befogadni, húzza-nyújtja az ország csatlakozási eljárását. Persze ennek oka maga Erdogan is, aki a jogállamisággal és az európai értékekkel egyáltalán nem összeegyeztethető húzásokkal él újságok elhallgattatásától kezdve a kurdok elleni hadműveletekig, a terrorizmus fogalmának kreatív értelmezéséig. Úgy fest, új Törökország születik ezekben a napokban.
