Világ MTI 2016. július. 18. 21:56

Párttá alakult az iszlámellenes Pegida mozgalom

Elsősorban azért döntöttek a párttá alakulás mellett, mert betiltás fenyegeti a németországi mozgalmat szervező egyesületet. A párt neve nem emlékeztet a gyökerekre: Szabad Közvetlen-Demokratikus Néppárt (FDDV). A következő választáson az új párt az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártot támogatja majd, csak néhány helyen lesz saját jelöltjük.

Párttá alakult a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű németországi mozgalom - jelentették be hétfőn Drezdában.

A Szászország tartományi fővárosban tartott szokásos hétfő esti Pegida-tüntetésén a mozgalom egyik alapítója, Lutz Bachmann elmondta: főleg azért döntöttek a párttá alakulás mellett, mert betiltás fenyegeti a mozgalmat szervező egyesületet.

A pártot júniusban alakították meg, a neve Szabad Közvetlen-Demokratikus Néppárt (Freiheitlich Direkt-Demokratische Volkspartei - FDDV) - mondta Lutz Bachmann, akit májusban elítéltek menekültek ellen gyűlöletre uszító bejegyzések miatt, amelyeket egy közösségi portálon tett közzé. 

Lutz Bachmann hozzátette, hogy tisztséget nem vállal az új pártban. Szavai szerint továbbra is marad "a Lutz a Pegidától". A Sächsische Zeitung című szászországi lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint azonban az alapításban bizonyára részt vett, erre utal, hogy a párt honlapjának domainjét  (internetes azonosítóját) az ő nevére jegyezték be.

A Pegida társalapítója azt is elmondta, hogy a következő szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártot támogatják majd, és csak néhány választókörzetben állítanak saját jelöltet.

A Sächsische Zeitung beszámolója szerint nagyjából kétezer ember vett részt a tüntetésen.

A Pegida 2014 októberben alakult Drezdában.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.