A fekete bőrű Timothy Tyrone Fostert 1987-ben, egy fehér asszony meggyilkolásának vádjával ítélte halálra egy csakis fehér amerikaiakból álló esküdtszék a déli Georgia államban. Az akkor húszéves, mentális betegséggel küszködő férfit még nem végezték ki, azóta is a halálsoron van egy georgiai börtönben, és ügyében hétfőn mondta ki a rég várt döntést a szövetségi legfelső bíróság, amely az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be.  

A legfelső bíróság 7:1 arányban hozta meg a döntést. Az ellenszavazatot leadó egyetlen bíró, az afroamerikai Clarence Thomas azzal érvelt, hogy ő tiszteletben akarja tartani a georgiai bíróság döntését. A bíróság elnöke, John Roberts ugyanakkor írásbeli indoklásában hangsúlyozta, hogy "az ügyészeket alapjában véve rasszista megfontolások motiválták", amikor annak idején kiválasztották az esküdtszék tagjait, és kizárták a feketéket.

Timothy Foster védői a per után pár évvel jutottak hozzá a megdöbbentő dokumentumokhoz, amelyek azt mutatták, hogy a 12 tagú esküdtszék tervezett tagjainak névsorában az afroamerikai esküdtjelöltek neve melletti nagy "B" betűt bekarikázták: a "B" az angolul black, azaz fekete szó kezdőbetűje. Az így megjelölt állampolgárokat aztán kizárták az esküdtszék lehetséges tagjainak sorából, az ügyészek és a bíróság elnökének egyetértésével. Az amerikai törvények szerint a bírónak nem kell indokolnia, hogy kit és miért vesznek fel, illetve zárnak ki az esküdtszék tagjainak sorából.  

Amikor tavaly novemberben Timothy Tyrone Foster ügye a legfelső bíróság elé került, a férfi ügyvédje bemutatta az esküdt-jelöltekről készült listát, és az is kiderült, hogy nemcsak a feketéket zárták ki, hanem egy olyan fehér nőt is, aki előre jelezte, hogy semmiképpen nem szavaz meg halálos ítéletet. Az elítélt ügyvédje, Stephen Bright korábban már többször is fellebbezett a georgiai bíróságon, de mindig elutasították. Beth Burton, az atlantai főügyész-helyettes még az előkerült új dokumentumok fényében is elutasította a perújítást, azt állítva, hogy nem történt rasszista megkülönböztetés.

A hétfői döntés után Timothy Foster ügyvédje úgy nyilatkozott, hogy a legfelső bíróság nem is tehetett volna mást, és állította, hogy ez a rasszista gyakorlat mind a mai napig él az amerikai bíróságokon. A döntéssel a 29 éve a halálsoron lévő elítélt számára megnyílt a lehetőség a perújrafelvételre, ugyanakkor elemzők szerint akár országos vita is kezdődhet az amerikai igazságszolgáltatásról, amelyet gyakran ér az a vád, hogy különös szigorral sújt le a feketékre, és gyakran hoz halálos ítéletet afroamerikaiak ügyében.

Közben éppen hétfőn a Washingtonhoz közeli Baltimore városában született olyan ítélet, amelyet máris sokan rasszista alapúnak minősítenek. Felmentettek ugyanis egy rendőrt Freddie Gray halála ügyében, aki tavaly áprilisban, letartóztatása után halt meg, és az igazságügyi orvosszakértők szerint halálát súlyos gerincsérülések okozták, amelyeket a rabszállítóban szerzett. Gray fekete volt, a felmentett rendőr pedig fehér. Ebben az ügyben azonban még további rendőrök ellen is folyik a per.