A New Hampshire-i előválasztást követően újra vitába bocsátkozott egymással a demokrata párti elnökjelöltségi versenyben Hillary Clinton egykori külügyminiszter és Bernie Sanders vermonti szenátor. A második előválasztást Sanders nyerte, a soron következő Nevadában és Dél-Karolinában mutatnia kell valamit Hillarynek, aki vezető pozícióból veszített támogatóiból, ezúttal az afroamerikai közösséget próbálják nyerni a felek.
Az ohioi első előválasztást még Hillary Clinton nyerte minimális különbséggel, ám a második államban már alulmaradt Bernie Sandersszel szemben. A következő két államban nagy létszámú afroamerikai lakosság él, így a vita is inkább az őket érintő témákra terelődött – ezt ezúttal a PBS, az amerikai közszolgálati televízió közvetítette és két munkatársa moderálta. A sokáig mérsékelt vita a végére mérgesedett el, Hillary végig olyan képet kívánt sugározni, mint aki gyakorlatias és államvezetésben tapasztalt jelölt benyomását keltse, a CNN amerikai hírtelevízió szerint egyúttal azt is meg akarta mutatni, hogy ő bírja Barack Obama támogatását. Sanders sokkal támadóbb pozíciót vett fel, többször utalt Clinton állítólagos Wall Street-beli érdekeltségeire, amelyek fogva tartják a politikáját.
Sanders ezúttal is megismételte a valamennyi kampányrendezvényén hangoztatott álláspontját, miszerint Clintont túlságosan is fogva tartják a Wall Street érdekei, s kampánya is tizenötmillió dollárt kapott a Wall Street nagybankjaitól. "Ugyan, ne vegyük semmibe az amerikaiak intelligenciáját! Az Isten szerelmére, miért adna a Wall Street óriási kampány-hozzájárulásokat? Valószínűleg szórakozásból, mert ki akarja hajítani a pénzt az ablakon, nem?" – dühösködött Sanders. Clinton azzal vágott vissza, hogy Barack Obama az amerikai történelem legnagyobb arányú kampány-hozzájárulását kapta annak idején a Wall Streetől, és mégis "nekiment" a nagybankoknank. Sanders nem hagyta magát: a bankok csak némi büntetést fizettek, egyetlen bankvezetőt sem vontak felelősségre – érvelt.
Clinton szerint el kell kerülni azt a felelőtlen ígérgetést, mint amit Sanders folytat az ingyenes oktatás és az általános egészségbiztosítás kiterjesztésére. Sanders a szerinte a gazdagoknak kedvező gazdasági rendszer megreformálását sürgette, felháborodottan utalva arra, hogy a leggazdagabbak nem adóznak az Egyesült Államokban, hanem kimenekítik a vagyonukat, például a Bermudákra.
A bevándorlók helyzetének rendezését illetően mindkét politikus amellett állt ki, hogy mielőbb állampolgársághoz kell juttatni az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó mintegy tizenegymillió embert.
Hillary Clinton különösen "élénk" lett, amikor külpolitikai kérdések kerültek terítékre. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetről és Oroszországról szólva sietett emlékeztetni külügyminiszterségére, miközben Bernie Sanders arra emlékeztetett, hogy annak idején, Clintonnal ellentétben, ő nem szavazta meg az iraki inváziót. Clitnonnak címzett bírálatára ráerősített azzal, hogy felidézett egy könyvet, melyben Clinton arról beszélt, hogy mentora nem más volt, mint Henry Kissinger. "Büszkén mondom, hogy Henry Kissinger nem az én barátom. Ő az egyik legdestruktívabb amerikai diplomata" – fogalmazott a vermonti szenátor.