Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kanada 35 ezer szíriai menekült befogadását és integrációját vállalta, és a folyamatot meg is kezdte. Az ország hozzáállása magának az EU-nak is sok tanulságot jelenthet, de a mereven elzárkózó visegrádi országok is elgondolkodhatnának a megvalósítás mikéntjén.
Miközben az EU – tagállami és gyakorlati szinten – egyre inkább elutasítja a közel-keleti menekültek befogadását, van egy hely, ahol józanul, eredményesen és nem mellesleg nagyobb feszültségek nélkül zajlik a menekültek mentése és integrálása.
Pedig a sivatagos Szíriához vagy Irakhoz képest nem is lehetne különbözőbb klímájú országot elképzelni, mint a hűvös Kanadát, amelynek egy csapásra világhírűvé lett miniszterelnöke, Justin "Mert 2015 van" Trudeau nemcsak médiamágnesnek használta a szír menekülteket befogadó szavait, hanem – forrásokat nem kímélve – meg is valósítja azokat.
Hogyan választják ki őket?
A 35 milliós ország 35 ezer szírt tervez letelepíteni (ez a népesség egy ezreléke) március végéig, sőt, a kanadai menekültügyi miniszter jelezte, a számot akár 50 ezerre is növelhetik év végéig. (Eddig 15 157-en érkeztek az országba.) Kanada ezt össznemzeti feladatként kezeli, a rendszer nagy odafigyeléssel, óvatossággal, jól kidolgozott rendszerben működik. A folyamatnak a következő állomásai vannak:
Az ENSZ Menekültügyi Biztossága (UNHCR) segítségével feltérképezik, hogy a jordániai, libanoni menekülttáborokban kik a szíriai menekültek (hasonló a helyzet Törökországban, ahol az állam elvégzi ezt a regisztrációs részt).
Kanada elsősorban azoknak ajánlja fel az áttelepítést, akik a legsérülékenyebbek és a menekülttáborok körülményeit nehezen viselik (nők, gyerekek), valamint azoknak, akik kisebb biztonsági kockázatot jelentenek (teljes családok). Akiket Kanada kiválaszt, azokat az UNHCR SMS-ben értesíti, hogy eldönthessék, érdekli-e őket az áttelepítés. Azonban Kanadánál közvetlenül is bejelentkezhetnek menekültek, akik az utazást ki tudják fizetni – az állam pedig, mérlegelve a kockázatokat, dönt. Az áttelepülőket magánszemélyek és cégek támogathatják. A legkülönösebb megoldás a Group of 5, amikor öt kanadai összefog, hogy egy menekült áttelepítését szponzorálja.
December óta járnak a charterek
Miután az áttelepülésre várókat átvilágítják, a vízumügyeket Ammanban vagy Bejrútban, illetve Törökországban intézik – ezeken a helyeken nagyjából 500 fős kanadai személyzet áll készen. Interjú, személyes regisztráció, ujjlenyomatvétel, orvosi vizsgálat (egy esetleges kanadai gyógykezelés szükségessége miatt) van a programon. De természetesen nem minden interjúvolt kapja meg a lehetőséget a beutazásra.
Tavaly december óta zajlik a repülős áttelepítés is: charterekkel és szükség esetén katonai gépparkkal folyik az áttelepítés, Montrealba és Torontóba éreznek a gépek. A „privát” menekültek továbbutaznak oda, ahol a közösség vállalta a befogadásukat, a többieket pedig szétosztják szerte Kanadában, azt is figyelembe véve, ha él már esetlegesen rokon valahol. Akiknek még nincs befogadó településük vagy közösségük, átmeneti szállásokon várják meg, hogy legyen ilyen.
Az állam megadja az alapvető, illetve hosszú távú segítséget, hogy az integráció a legsimább legyen. Az illetékes integrációs hivatal (IRCC) egyfelől összefogja a folyamatban részt vevő hatóságokat, önkormányzatokat, másrészt segít, hogy a menekültek hozzáférjenek minden lényeges szolgáltatáshoz (kórház, iskola, azonnali szállás, tanácsadás, tolmácsolás, nyelvtanulás stb.)
„Napjaink legmélyebb humanitárius krízise”
A migrációs hivatal (CIC) érdeklődésünkre elmondta, nagyon fontos, hogy a menekültek elfogadják a kanadaiak értékeit és mindennapi életvitelét. Külön program segíti őket, hogy leküzdjék ezen a téren az akadályokat, és be tudjanak kapcsolódni a helyi közösségek életébe, és a munkaerőpiacra tudjanak lépni. A CIC külön kérdésünkre azt írta, "nincs tudomásunk integrációs feszültségről", amit azzal is magyarázhatunk, hogy a kanadaiakban mélyen él a bevándorlók segítésének hagyománya. (Egyebek mellett ezt az 56-os magyarok is megtapasztalhatták.) A hatóságok nem tudnak a kölnihez hasonló incidensről sem, amiben szerepet játszik a gondos kiválasztás is, és az is, hogy csak 35 ezer embert fogad be az ország.
Az integrációs folyamatban minden állam részt vesz, egy interaktív térképen településről településre lekövethető, milyen szolgáltatások érhetőek el, és hol hány menekültet fogadtak be. A listán összesen 1247 szervezet, segítő hely áll (nagyobb városokban értelemszerűen több is). Például Edmontonban az Assist közösség központjában a következő szolgáltatások elérhetőek: nyelvleckék, beilleszkedés a mindennapokba, munkakeresés, mentorkeresés és idősgondozás. És az is követhető, hogy a menekültek közül ki hova költözött.
"A szíriai konfliktus napjaink legmélyebb humanitárius krízise. A kanadaiak folyton azt kérdezgetik, hol és hogy segíthetnek. Összefognak, hogy megnyissák a szívüket, és a közösségeiket azért, hogy üdvözölhessék a menekülteket új otthonukban" – zárta válaszát a CIC munkatársa.
