Bezárkózó társadalom helyett a nyitott társadalom eszméjét hirdette Ferenc pápa toriói látogatásán. Mindez akkor hangzott el, amikor nem csak Olaszország, hanem Magyarország is azon töri a fejét, hogy hogyan állítsa meg a harmadik világból érkező menekültek áradatát.
Ferenc pápa először látogatott beiktatása óta Torinóba, arra a földre, ahonnan felmenői Argentínába emigráltak. A torinói látogatásnak két fő üzenete volt. Az egyik a gazdaságra vonatkozó tanács, amely úgy szólt, hogy "nem szabad a fellendülésre várni, merészségre és bátorságra van szükség." Azt is mondta, hogy újra életre kell kelteni ehhez a generációk közötti szolidaritást.
A másik üzenettel egyértelműen ezeknek a hónapoknak az Európa-szerte forró témájára, a bevándorlásra reagált a pápa, azt mondta ugyanis: "Ne zárkózzunk be egy olyan társadalomba, amely kirekeszt". Azt mondta, hogy "minket, keresztényeket is fenyeget a veszély, hogy hagyjuk magunkat megbénítani a jövőbeni félelmektől, miközben olyan dolgokban keressük a biztonságot, amelyek múlandóak, vagy egy olyan társadalomban, amely inkább kirekeszt, mint befogad".
A misén egy bevándorló fiatalember olvasta fel a diszkrimináció elleni imát. A migránsok az egyenlőtlenségek, a háborúk, az üldözés áldozatai, nem szabad őket ezért felelőssé tenni - fogalmazott torinói látogatása során Ferenc pápa. "Sírásra kényszerít annak a látványa, hogy áruként kezelnek embereket!" - mondta, és felidézte, hogy ő maga is migránsnak számít, hiszen családja egykor Piemonte tartományból vándorolt ki Argentínába. Ferenc pápa elérzékenyült, amikor a homília végén egy piemonti nyelvjárásban írt verset olvasott fel.
Ferenc pápa aztán a torinói leplet is megtekintette, de térdet nem hajtott előtte. Azt mondta róla, hogy az minden szenvedő ember szimbóluma.