Ferenc pápa: "A huszadik század első népirtása"
A törökök által lemészárolt örmények emlékére mutatott be örmény szertartású misét a katolikus egyházfő a római Szent Péter-bazilikában. Vatikáni információk szerint Törökország diplomáciai úton már előre tiltakozott a mise ellen.
Április 24-én lesz száz éve, hogy elkezdődött az örmény nép elleni török vérengzés: a történészek szerint 1915 és 1917-ig között a törökök összesen 1,5 millió örményt gyilkoltak meg.
A katolikus egyházfő az örmény szertartású misén fogalmazott úgy, hogy a múlt században az emberiség három tömeges és példa nélküli tragédiát élt meg. "Az első, amelyet széles körben a XX. század első népirtásának tartanak, az örmény népet sújtotta"
Homíliájában Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az örmény áldozatok között katolikusok és ortodoxok, valamint püspökök, papok, szerzetesek, nők, férfiak, idősek, még gyermekek és védtelen betegek is voltak.
A katolikus egyházfő a XX. század másik két népirtásaként a nácizmust és a sztálinizmust nevezte meg, az utóbbi évtizedek történelméből pedig a Kambodzsában, Ruandában, Burundiban és Boszniában történt népirtást. "Úgy tűnik, az emberiség nem tud felhagyni az ártatlanok vérének kiontásával! (...) Megtagadja, hogy hibáiból tanuljon, amelyeket a terror törvényeivel okozott!" - fogalmazott a pápa, hozzátéve, hogy egyesek a mai napig meg akarják semmisíteni embertársaikat "a többiek cinkos hallgatása" közepette.
"Még mindig nem tanultuk meg, hogy a háború őrület, hiábavaló mészárlás!" - mondta Ferenc pápa. A keresztényeknek az egyházfő szerint jelenleg zajló népirtására utalva azt hangoztatta, hogy ezt is "általános közöny" kíséri. "A kegyetlenség soha nem igazolható Isten nevében!" - tette hozzá.
A misén, amelyen örmény imádság és örmény zene is felcsendült, Ferenc pápa kijelentette: "Emlékezni szükséges és kötelező. Ha nem létezik emlékezet, elrejteni vagy tagadni a bűnt, a múlt okozta seb nyitva marad és vérzik!"
Húsvét második vasárnapján, amely az egyházban az isteni irgalmasság ünnepe, Ferenc pápa az egyház doktorává avatta Náregi (Virrasztó) Szent Gergely (945-1003) örmény szerzetest. Az örmény hívők ezt tapssal kísérték a Szent Péter-bazilikában, ahol minden örmény keresztény közösség képviseltette magát: II. Karekin katholikosz, Örményország pátriárkája, I. Aram örmény katholikosz és XIX. Nerszesz Bedrosz, az örmény katolikusok kilíkiai (cilíciai) pátriárkája. Jelen volt Szerzs Szargszján örmény elnök is, aki szombaton Nápolyban a Szent Gergelyről elnevezett örmény templomban bemutatott misén is részt vett.
Az örmény és a római egyház kapcsolatait 1996-ban II. János Pál pápa és I. Karekin katholikosz közös vatikáni nyilatkozattal erősítette meg. 2001-ben II. János Pál Örményországba látogatott, és felkereste az 1915-ben lemészárolt örmények egyik temetőjét.
Ferenc pápa már megválasztása után három hónappal, 2013 júniusában, a XX. század első népirtásának nevezte az örmények lemészárlását. Tavaly november végi törökországi látogatása során Ferenc pápa nem használta ezt a kifejezést. A Vatikánnal kapcsolatban jól értesült Il Sismografo olasz hírportál információi szerint Törökország a napokban diplomáciai úton tiltakozott a Vatikánban az örmények emlékére bemutatandó mise ellen.