Náci bunkerre bukkanhattak a dél-amerikai dzsungelben
Vélhetően második világháborús náci vezetők számára épített búvóhely nyomaira bukkantak argentin régészek a dél-amerikai ország északi részén a dzsungelben.
A Paraguayjal határos Misiones tartományban talált három romos épületben 1938 és 1941 között vert pénzérmékre és törött meisseni porcelánra, a falakon pedig náci jelképekre bukkantak – közölte az ásatásokat vezető Daniel Schavelzon.
A Buenos Aires-i Egyetem kutatói úgy vélik, hogy a ma már sűrű növényzettel benőtt búvóhelyet arra az esetre építették, ha a náci vezetőknek menekülniük kellett volna a világháború alatt. Az épületeket az 1940-es évek elején emelték.
A régészek hangsúlyozták, hogy az ásatáson talált érmék és a porcelán nem elegendő bizonyíték arra, hogy egyértelműen kijelenthessék, náci bunkerre találtak. Véleményük szerint azonban nincs más magyarázat arra, hogy miért kezdtek ilyen költséges építkezésbe egy akkoriban a világtól teljesen elzárt vidéken és olyan építőanyagok felhasználásával, amelyek nem voltak jellemzőek a régióban.
Schavelzon hónapokat töltött a búvóhely keresésével – írta a Daily Telegraph. A helyiek körében terjedő mendemondák szerint a létesítményt Adolf Hitler jobbkeze, Martin Bormann számára építették, a régész szerint azonban ez nem több városi legendánál. Bormann 1945 májusában öngyilkos lett.
A tudósok úgy vélik, hogy az argentin fővárostól, Buenos Airestől mintegy ezer kilométerre északra fekvő búvóhelyet sohasem használták – talán azért, mert 1945 után a szökésben lévő náci háborús bűnösöknek nem volt túl nehéz elrejtőzniük Argentínában, és városi életet élhettek, nem kellett a dzsungelben meghúzniuk magukat.
A nácik argentínai tevékenységét feltáró bizottság (CEANA) szerint legkevesebb 180 háborús bűnös menekült a dél-amerikai országba, köztük Adolf Eichmann, Erich Priebke és Josef Mengele. Érkeztek horvátországi és olasz fasiszták is, és Juan Perón 1946-tól 1955-ig tartó elnöksége idején végül csaknem ötezer náci kötött ki Argentínában.
Daniel Schavelzon elmondta, a náciknak a második világháború közepén lett egy titkos tervük arra, hogy elhagyatott helyeken – sivatagokban, hegyeken vagy épp a dzsungel közepén – búvóhelyeket építsenek vezetőik számára, ha szorulna nyakuk körül a hurok. Szerinte a Misionesben talált bunkernek az is előnye volt, hogy Paraguay kevesebb mint 10 percre van onnan, így biztosított volt a menekülés lehetősége.