Tíz évet kaphatnak Montenegróban azok, akik beállnak a dzsihádistákhoz
Montenegróban ezentúl tíz évig terjedő börtönnel büntethetőek azok, akik zsoldosokként külföldi harcokban vesznek részt. A podgoricai parlament ezzel az intézkedéssel igyekszik gátat szabni annak, hogy a montenegróiak az iszlám szélsőségesekhez csatlakozzanak a közel-keleti harcokban.
A Balkan Insight című regionális hírportál csütörtökön arról számolt be, hogy a 81 tagú podgoricai törvényhozás szerdán 57 szavazattal jóváhagyta a büntető törvénykönyv ilyen értelmű módosítását.
Eszerint törvénysértésnek számít "a Montenegrón kívüli fegyveres harcokhoz való csatlakozás, illetve az azokban való részvétel". Emellett tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók azok is, akik a külföldi harcokra "szerveznek, toboroznak, bátorítanak, kiképeznek vagy pénzelnek embereket vagy csoportokat".
Mevludin Nuhodzic, a montenegrói parlament biztonságügyi bizottságának elnöke szerint a büntető törvénykönyv módosítása is a balkáni ország euroatlanti közeledésének a bizonyítéka.
A podgoricai kormány már februárban kezdeményezte a külföldi harcokban való részvétel büntetését, akkor azonban a parlament ezt nem támogatta, mert az nem különálló módosításként, hanem egy többek által kifogásolt módosítási "csomag" részeként került a képviselők elé.
A montenegrói nemzetbiztonsági ügynökség a legutóbb októberben közölt adatokat a külföldön harcoló állampolgárokról, akkor - információik szerint - tizenhárom olyan személyről tudtak, aki a szíriai szélsőséges muszlim erőkhöz csatlakozott. Azóta tízen hazatértek, egyikük meghalt, ketten pedig valószínűleg még a harctéren vannak – írta a hírportál.
Montenegró 620 ezer állampolgárának körülbelül 19 százaléka muszlim vallású, a legtöbben bosnyák és albán nemzetiségűek. A szélsőséges iszlám szervezetek a Balkánon leginkább Bosznia-Hercegovinából, Albániából és Koszovóból toboroznak harcosokat.