Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A brit hetilap a magyarországi vallásszabadság helyzetével foglalkozott csütörtöki cikkében. Mint írják, a magyar kormányt nem szentel elég figyelmet az egyházjogi törvényt elmarasztaló bírósági ítéleteknek. Bár a magyar vallástörvény miatt nem vernek senkit vasra, a vallásszabadság korlátozása így is veszélyes példát állít – írja az Economist.
A slippery Magyar slope címmel közölt csütörtökön írást az Economist. A slippery slope kifejezés nagyjából dominóelvként fordítható, akkor alkalmazzák ezt a kifejezetést, ha egy kis dolog sokkal súlyosabb következményeket vonhat maga után, mint kezdetben látszik.
Az analógiát a brit hetilap az Orbán-kormány egyházakkal kapcsolatos politikájára használta. Mint a cikk elején kiemelik, nemcsak azzal lehet korlátozni a vallásszabadságot, ha imahelyeket dózerolunk el vagy lelkészeket börtönzünk be, ennél enyhébb is módszerek léteznek. Például olyanok, mint amilyeneket a magyar egyházjogi törvény alkalmaz, amely a lap szerint "politikai szeszélynek teszi ki" az egyházak státuszát.
A cikk, amelyet Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjének képével illusztrálták, azzal folytatódik, hogy röviden bemutatják az egyházjogi törvényt. Aardon Rhodes vallásszabadság-aktivista elmondja, hogy az új törvény igazságos rendszert váltott fel, ahol minden egyház egyenlő eséllyel indult. Az új törvény viszont megszüntette az egyházi közösségek közötti egyenlőséget, és megkülönböztetett előnyökben részesíti az úgynevezett bevett egyházakat, míg a kevésbé szerencsés vallási közösségek kevesebb juttatást kapnak.
A parlamentben kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok ezzel gondolták felvenni a harcot az úgynevezett bizniszegyházak és szekták ellen, amelyek szerintük méltatlanul részesültek az egyházaknak járó adókedvezményből.
A törvénynek köszönhetően 200 vallási közösség, köztük metodisták, reformista zsidók, buddhisták és hinduk státuszát fokozták le.
A lap beszámol az új törvény kudarcairól is: 2013. februárban az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította 67 egyház lefokozását, bár a kormány nem vette figyelembe ezt a döntést. Idén áprilisban az Emberi Jogok Európai Bírósága adott igazat több kisegyháznak, amely megtámadta a törvényt, és kártérítés megfizetésére kötelezte a magyar államot.
Egy jövő heti lengyelországi diplomáciai találkozón is téma lesz a magyar állam egyházakat korlátozó intézkedése. Aaron Rhodes, a bécsi központú Fórum az Európai Vallásszabadságért nevű szervezet vezetője arra készül, hogy feltegye a kérdést, miért nem veszi figyelembe a magyar kormány a bírósági ítéleteket.
A cikk végkövetkeztetése szerint senkit sem vernek vasra a magyar vallástörvény miatt, de igen kétséges példát állít egy olyan korszakba, amikor az Európai Uniónak a vallásszabadság eszméjét kellene terjesztenie a világon.
