Az évforduló napjára virradóra vandál tüntetők nekimentek a rendőröknek Santiagóban, kövekkel és benzines palackokkal dobálták őket, barikádokat lobbantottak lángra, egy buszt is felgyújtottak. A rendőrség hét embert letartóztatott, és közölték, hogy legalább egy rendőr megsérült.

A chileiek továbbra is megosztottak az Augusto Pinochet tábornok által irányított puccs és az azt követő katonai diktatúra megítélésében. Az évfordulókat gyakran erőszak kíséri. A feszültséget idén az is növelte, hogy hétfőn pokolgép robbant egy santiagói metróállomáson, és 14-en megsérültek. Ez volt az elmúlt két évtized legsúlyosabb robbantásos merénylete az országban.

1973. szeptember 11-én vadászgépek, páncélosok és gyalogság támadta meg az elnöki palotát. Allende, a demokratikusan megválasztott baloldali elnök a megadás helyett inkább az öngyilkosságot választotta.

Sok chilei kezdetben támogatta az államcsínyt, mert megelégelték a hiperinflációt, az élelmiszerhiányt és az üzemek államosítását. De a katonai diktatúra lerombolta azt a politikai és gazdasági rendszert is, amelyre büszkék voltak, mint Latin-Amerika legszilárdabb demokráciájára.

Pinochet véget vetett Allende reformjainak. Privatizálta a nyugdíjrendszert és a vízszolgáltatást, részben felszámolta a kereskedelmi korlátokat, ösztönözte az exportot, és szabadpiaci gazdaságot épített, amely gyors növekedést és intézményes stabilitást eredményezett.

De a gazdasági fellendülésnek nagy ára volt. Pinochet feloszlatta a parlamentet, törvényen kívül helyezte a politikai pártokat és ellenzékiek ezreit küldte száműzetésbe.

A Pinochet uralma alatt politikai okokból megölt, megkínzott, bebörtönzött emberek számát 40 ezerre becsülik.