2014. május. 14. 16:01 MTI Utolsó frissítés: 2014. május. 14. 15:59 Világ

Nyelvi őrjáratot vezetne be a Vajdaságban egy szerb párt

Óriási felháborodást váltott ki a Vajdaságban a konzervatív, nacionalista Szerbiai Demokrata Párt (DSS) egyik képviselőjének javaslata, amely szerint úgynevezett nyelvi őrjáratot vezetnének be a Vajdaság magyarok lakta részein, hogy ellenőrizzék, az ott élők beszélnek-e szerbül.

A szerbiai politikusok és közszereplők szerdán egyhangúlag ítélték el Milenko Jovanovnak, a DSS képviselőjének erre vonatkozó előző napi kijelentését. Szerbiában a hivatalos adatok szerint mintegy 250 ezer magyar él. Azokon a településeken, ahol arányuk meghaladja az összlakosság 15 százalékát, a szerb mellett a magyart is hivatalos nyelvként lehet használni. 

Jovanov azt mondta, tudomása szerint vannak olyan települések, ahol senki sem tud szerbül. "Utánajárunk annak, hogy a Szerbiában élő magyarok beszélik-e és ha igen, milyen szinten a szerb nyelvet, így ne történhessen meg az, hogy egyes helységekben ha az ember szerbül szólal meg, nem tudja magát megértetni a helyi lakossággal" - hangsúlyozta.

Magyarázata szerint a nyelvi őrjárat válaszlépés lenne a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) úgynevezett nyelvi rendőrségére, amelyet körülbelül egy hónapja állítottak fel azzal a céllal, hogy megvizsgálja, valóban hivatalos használatban van-e a magyar nyelv azokon a helyeken, ahol a lakosság aránya azt indokolja.

A DSS bejelentésére Várady Tibor nemzetközi jogász - aki egyben tagja az MNT-nek - úgy reagált: természetes, hogy a kisebbségeknek ismerniük kell a többségi lakosság nyelvét, de nem kell erre kényszeríteni őket. Szerinte a nemzeti tanácsok és az iskolák együttműködésével lehet ezt a problémát a leghatékonyabban orvosolni. Emlékeztetett arra, hogy az MNT egyik kiemelt célja a szerb nyelvi felzárkóztatás.

Muskinja Heinrich Anikó vajdasági tartományi ombudsman is elítélte a DSS tervét, szerinte az ilyen bejelentések ronthatják a nemzetek közötti viszonyt a Vajdaságban, félelmet keltenek a nemzeti kisebbségek körében. Leszögezte emellett, hogy a politikai szervezeteknek nincs jogosultságuk ilyen jellegű tevékenységre, különösen akkor nem, ha azt "politikai reklámra" akarják használni, éppen akkor, amikor Magyarország és Szerbia kapcsolata nagyon jó. 

Meho Omerovic, a tartományi kisebbségjogi bizottság elnöke ennél is erősebben fogalmazott. Szerinte "ellenkezik a józan ésszel" a magyarokat vizsgáló nyelvi őrjárat ötlete. 

A felvetéssel kapcsolatban Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti frakcióvezetője kifejtette: nem tudja, melyik jogszabályban szerepel az a kitétel, miszerint a nemzeti kisebbségek képviselőinek beszélniük kell szerbül. Hozzátette azonban: ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kisebbségeknek saját érdekükben nem kell elsajátítaniuk annak az országnak a nyelvét, amelyben élnek.

Hirdetés
hvg360 Pálúr Krisztina 2025. január. 06. 19:30

„Nem tudtam, mi a baj velem” – sok nő számára jött el a megváltás azzal, hogy kiderült, az ADHD nem válogat a nemek között

Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.