A tájékoztatásban szerepel, hogy január negyedikén életét vesztette egy tízéves kisfiú, apja pedig súlyosan megsérült, amikor ócskavasat gyűjtöttek egy táblákkal is jelölt veszélyzónában. Négy nappal később az egykori frontvonal egy másik részén két férfi sérült meg, egyikük belehalt sérüléseibe. 

A civil szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a 2009-2019-es időszakra vonatkozó aknamentesítési stratégia egyik fő pontja éppen ezeknek a területeknek a megtisztítása lenne, az aknával borított terület nagysága ugyanis az ország 2,6 százalékát teszi ki. Az aknamentesítés az utóbbi években a pénzhiány miatt lassan halad. Kiemelték, hogy öt év alatt a tervezett célok mindössze 40 százalékát valósították meg. 

Az aknasérüléseket szenvedettek gyógyításával és támogatásával foglalkozó koordinációs csoport - amelyet az illetékes minisztériumok és a civil szféra képviselői alkotnak - ezért felszólította az aknamentesítéssel foglalkozó intézményeket, hogy vizsgálják felül az említett stratégiát, és dolgozzanak ki egy működőképes tervet, amelynek segítségével valóban meg lehetne tisztítani Bosznia-Hercegovinát az aknáktól 2019-ig. 

Az 1991 és 1995 között tartó délszláv háború lezárása óta mintegy 1100 személy veszítette el valamelyik végtagját aknasérülés következtében. Az első években nagyon magas volt a halálos áldozatok száma is, 1996-ban a rendelkezésre álló információk szerint 110 ember halt meg az egykori harcvonalon, mára ez a szám jelentősen csökkent (évente átlagosan 4-5 halálos áldozatról számol be a sajtó), de még mindig számolni kell tragikus kimenetelű esetekkel. 

Bosznia-Hercegovina a világ egyik leginkább aknaveszélyes országának számít, becslések szerint mintegy 1400 négyzetkilométeres területen körülbelül 220 ezer máig rejtve maradt vagy elfeledett akna található. Ezen a területen körülbelül 100 ezer ember él. A legjelentősebb aknavonal az ország két entitásának, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a határán húzódik.