2014. január. 03. 17:08 MTI Utolsó frissítés: 2014. január. 03. 17:05 Világ

Nem csitul az egyiptomi erőszak: ma négyen haltak meg

Újra összecsaptak Egyiptomban a Muzulmán Testvériség hívei és a rendőrök pénteken, négy ember meghalt – közölték egészségügyi és biztonsági források. A népesebb városokban, köztük Kairóban, Gízában, Iszmáilíjában és Alexandriában voltak harcok.

A kormány előző héten terrorszervezetnek nyilvánította a Muzulmán Testvériséget. A szervezet hívei gumiabroncsokat égettek, valamint köveket, Molotov-koktélokat és tűzijátékokat hajítottak a kivezényelt rohamrendőrök felé, akik vízágyúkat és könnygázt vetettek be a tömeg feloszlatására pénteken.

Az állami televízió arról számolt be, hogy egy férfi és egy nő Alexandriában, egy ember a Kairótól délre található Fajjúm városban, egy másik pedig a Szuezi-csatorna mentén fekvő Iszmáilíjában halt meg.

Ezzel párhuzamosan ismeretlen fegyveresek pokolgépeket robbantottak egy katonai konvoj közelében a Sínai-félszigeten, a támadásban a biztonsági erők négy tagja megsebesült.

Az újabb összecsapások azután törtek ki, hogy a Muzulmán Testvériség arra buzdította híveit: szálljanak szembe a hatóságokkal. Az iszlamisták most a Mohamed Murszi ellen folyó bírósági eljárás január 8-i folytatása és az új alkotmányáról rendezendő januári népszavazás ellen tiltakoznak.

Az előző alkotmányt felfüggesztették, amikor a hadsereg júliusban megbuktatta az iszlamisták érdekeit képviselő Murszit. A Muzulmán Testvériség már korábban bejelentette, hogy bojkottálják a tervezett népszavazást, és kampányt indítanak ellene.

Az egyiptomi kormány közvetve az ország legbefolyásosabb iszlamista szervezetét tette felelőssé az Egyiptomban elharapózott erőszakért. A testvériséget már szeptemberben betiltotta egy kairói bíróság azzal a váddal, hogy fegyveres iszlamistákat képeznek ki a Sínai-félszigeten. A mozgalomnak gyakorlatilag a teljes vezetősége és több ezer aktivistája börtönben van, az ellenük folyó perekben tüntetők megölésével, hazaárulással és terrorizmussal vádolják őket, amiért akár halálbüntetés is kiszabható. 

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.