2013. december. 19. 15:46 MTI Világ

Felakasztottak egy rendőrnőt és egy terhes tanítónőt Afganisztánban

Felakasztottak ismeretlenek egy afgán rendőrnőt és egy terhes tanítónőt, majd holttestüket kidobták egy olyan katonai bázis közelében, amelyet a nemzetközi erők nemrég adtak át az afgán hatóságoknak - közölték csütörtökön afgán tisztségviselők.

A két nőt hétfőn rabolták el az ország déli részén fekvő, a tálibok erősségének számító Uruzgan tartományból - mondta Abdullah Hemat, a tartományi kormányzó szóvivője. Hozzátette, hogy a boncolási vizsgálatok egyértelműen akasztás nyomait mutatják.

Az állami intézményekben dolgozó nőkkel szembeni, egyre szaporodó merényletek táptalajt adnak azoknak az aggodalmaknak, hogy az elmúlt évtizedben nehézkesen kivívott női jogokat a NATO-vezette nemzetközi erők 2014 végén esedékes kivonulása közeledtével egyre inkább semmibe veszik Afganisztánban.

Az ország déli tartományaiban az utóbbi hónapokban több női rendőrtisztet gyilkoltak meg.

A tálibok gyakran követnek el merényletet a Washington támogatását bíró kormány alkalmazásában álló női tisztségviselők ellen. Emellett a férfi családtagok is gyakran bántalmazzák az otthonukon kívül munkát vállaló asszonyokat.

A két nő holttestét Tirin Kot tartományi főváros közelében találták meg szerdán - közölte Matiullah Khan, a tartomány rendőrfőnöke. Úgy véli, hogy mindkét gyilkosság családi viszályra vezethető vissza.

Az ausztrál és amerikai erők 2005 óta szavatolták Uruzgan régió közbiztonságát, ennek azonban december 11-én vége szakadt, amikor a katonák hivatalosan is átadták a tartomány ellenőrzését az afgán biztonsági erőknek. Az ausztrál kontingens vasárnap hagyta el a területet.

Hirdetés
hvg360 Pálúr Krisztina 2025. január. 06. 19:30

„Nem tudtam, mi a baj velem” – sok nő számára jött el a megváltás azzal, hogy kiderült, az ADHD nem válogat a nemek között

Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.