"Azt hiszem, meg kell értenünk végre, hogy az iszlám világot megosztó vallási ellentét mindannyiunk számára veszélyt jelent. (Ez az ellentét) a legsúlyosabb biztonsági fenyegetés nemcsak a régióra, hanem az egész világra nézve" – mondta Zarif.

Bár az iszlám két fő ága közti ellentétek több mint ezer éve mindennaposak a Közel-Keleten, a közelmúltban és különösen a 2003-as iraki háború óta minden eddiginél rosszabbra fordult a helyzet – jegyezte meg a BBC.

A szunnita-síita ellentét a szíriai polgárháborúban is egyre hangsúlyosabb: a síita Irán és a libanoni Hezbollah csoport a síizmus egyik ágához, az alavita felekezethez tartozó Bassár el-Aszad szíriai elnök legfőbb támaszai, miközben a szunnita Perzsa-öböl-menti államok és Törökország az Aszad ellen harcoló felkelőket támogatják.

Szintén vallási alapokon nyugszik a Szíriában és a síita többségű Irakban egyre erősödő al-Kaida közel-keleti tevékenysége, a szunnita terrorszervezet hitetleneknek tartja ugyanis a síitákat, és le akar számolni velük. Irakban idén már körülbelül 6500 ember halt meg vallási indíttatású támadásokban.

Amerikai sajtóértesülések szerint Teherán a színfalak mögött jelentős szerepet játszik a szíriai polgárháborúban, olyannyira, hogy egyesek szerint kizárólag az iszlám köztársaság közbelépése miatt nem omlott mindeddig össze Aszad rezsimje, sőt, az utóbbi időben még erősödött is.

Zarif nyilatkozata megfigyelők szerint a reformistának tartott Haszan Róháni iráni elnök békülékenyebb külpolitikai retorikájának része, amivel javítani próbálja országa és a külvilág kapcsolatait.