Már több mint 300 millió évvel ezelőtt, a késő karbon földtörténeti korszakban is sokféle rovar élt a Földön - derül ki a francia kutatócsoport által vizsgált leletekből.

A Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője, André Nel, a párizsi Természettudományi Múzeum ősrovartan-kutatója elmondta, a most megtalált maradványok olyan rovarok őseire utalnak, melyek ma a fajok többségét teszik ki.

Patrick Roques önkéntes kutató munkájának köszönhetően a kicsiny ősállatok öt késő karbonkori, 300-330 millió éves kövülete került elő Európában, közülük négy Franciaországban, Calais megyében, egy pedig Németországban.

Az amatőr kutató azt mondta, egészen kicsi szárnyak kövületére lelt, melyek eltérőek az ebből a korszakból származó, korábban feltárt leletektől. Azok viszonylag nagyméretű állatokra utaltak, az egyik ősi szitakötő, a Meganeura szárnyainak fesztávolsága például a 70 centimétert is elérhette.

Az új leletek esetében a legfejlettebb rovarok modern családjainak első képviselőiről, a teljes átalakulással fejlődőekről van szó, melyeket fejlett szárnyas rovaroknak neveznek - tette hozzá Nel az AFP francia hírügynökségnek. A teljes átalakulás során az ilyen rovar négy fázison megy keresztül, petéből lárva, abból báb lesz, melyből kikel a kifejlett állat.

A Roques által megtalált fosszíliák között egy hártyásszárnyú is volt, mely ugyan darázsnak még nem nevezhető, ám a legkorábbi képviselője lehetett a családnak. Az öt lelet a szkarabeusz és a katicabogár rokona lehetett. A kövületek közt olyan is volt, amely a mai kabócák és poloskák családjába sorolható - tette hozzá Nel.