2013. szeptember. 04. 05:39 MTI Utolsó frissítés: 2013. szeptember. 04. 09:59 Világ

Hiába törtek-zúztak a horvát tüntetők, "a háborúnak vége"

A horvát miniszterelnök egy rádióinterjúban azt mondta: nincs az az isten, hogy ne rakják ki a cirill betűs feliratokat Vukováron. Horvátországnak is tisztelnie kell kisebbségeit, hiába tüntetnek a szélsőségesek – tette hozzá.

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök kizártnak nevezte egy keddi rádióinterjújában, hogy elhalasszák a cirill betűs szerb feliratok kihelyezését a közintézményeken a horvátok és szerbek által vegyesen lakott Vukováron, ahol az utóbbi két napban tüntetések voltak a szabályozás ellen.

A vukovári tüntetések és a táblák megrongálása miatt a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) ellenzéki pártot tette felelőssé Milanovic a közszolgálati rádióban (HR). "Elfogadom, hogy vannak olyanok, akiknek nem tetszenek (a cirill betűs feliratok). Ha civilizált államban akarunk élni, amely megvédi a kisebbségek jogait, és betartja saját törvényeit, akkor végre kell hajtanunk (a kétnyelvű feliratok kihelyezését), és végre is fogjuk hajtani" – jelentette ki.

Azzal a felhívással fordult a vukovári tüntetőkhöz, hogy fogadják el: a háborúnak vége, és már több mint 20 év telt el az utána megalkotott amnesztiatörvény hatályba lépése óta. "Horvátországnak nagylelkűnek, békésnek, jóhiszeműnek és törvénytisztelőnek kell lennie a győzelemben" – szögezte le.

Milanovic szerint a HDZ politikailag felelős a mostanra kialakult helyzetért, ha nem is a párt küldött embereket az utcákra azért, hogy leverjék a feliratokat és összecsapjanak a rendőrökkel.  

Kedden mintegy ötszázan vonultak az utcára a kelet-horvátországi városban. Hétfőn a tüntetők eltávolították a többek között a helyi adóhivatalon és a rendőrkapitányság épületén aznap elhelyezett cirill feliratokat. A tiltakozók összetűzésbe kerültek a rendőrséggel is: négy rendőr megsebesült.

Kedden az előző nap eltávolított kétnyelvű feliratokat újra elhelyezték az érintett középületeken, az intézmények elé pedig rendőröket állítottak.

A szerb nyelvű feliratokat azért helyezték el hétfő reggel az Európai Unió legújabb tagállamában, mert az alkotmány értelmében kötelező a kétnyelvű feliratok és utcatáblák használata azokon a területeken, ahol a helyi lakosság több mint egyharmada valamely etnikai kisebbséghez tartozik.

A tüntetők azonban azt követelik, hogy a hatóságok tegyenek kivételt Vukovárral, ahol a horvátok és a kisebbségben lévő szerbek között állandósult az etnikai feszültség.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.