Haszan Róháni államfőként tartott első sajtótájékoztatóján ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a másik oldalnak meg kell értenie: "csak tárgyalások, nem pedig fenyegetések révén" lehetséges a megoldás.

A Rómában tartózkodó orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov országa támogatásáról biztosította ezt az álláspontot. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes pedig az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy a tárgyalások újrakezdését nem szabad halogatni, szeptember közepéig fel őket újítani.

Róháni közölte: bízik benne, hogy amennyiben a másik fél részéről is megvan a készség, mindkét fél aggodalmait rövid időn belül el lehet oszlatni.

"Az atomprogram nemzeti kérdés. A kormány a nemzetközi jognak megfelelően ragaszkodik az atomprogrammal kapcsolatos jogaihoz. Nem engedünk nemzetünk jogaiból, de támogatjuk a párbeszédet és az egyetértést" – mondta az iráni elnök.

"Senki sem mondta Iránban, hogy beszüntetjük az urándúsítást. Senki és soha. Világos, hogy ez Irán elidegeníthetetlen joga" – tette hozzá.

Róháninak a júniusi elnökválasztáson konzervatív ellenfelei felett aratott győzelmével megnőttek az iráni atomkérdés diplomáciai megoldásával kapcsolatos remények. A keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád utódját "mérsékeltnek" tartják, de ő is az iszlám köztársaság egyik bennfentese.

Az Egyesült Államok korábban közölte: "jó szándékú partner" lesz, ha a Irán komolyan törekszik az atomkérdés békés megoldására.

"Ami számít nekünk, az az Egyesült Államok gyakorlati politikája és stratégiája. Ha az Egyesült Államok jó szándékról ad tanúbizonyságot... minden hátsó gondolat nélkül...nyitva áll majd az út" – mondta Róháni a sajtótájékoztatón.

Az Egyesült Államok és szövetségesei, közöttük Izrael azzal gyanúsítják Iránt, hogy atomfegyver előállítására törekszik, Teherán pedig kitart amellett, hogy atomprogramja békés célokat szolgál.