A Die Welt A társadalom eldurvulásáról címmel közölt írást, amelyben a szerző, Jörg Taszman kiemelte, hogy "a hivatalos Magyarország diszkreditálta saját Berlinale-filmjét". Hozzátette: Fliegauf Bence alkotása már a Berlinale alatt "politikummá vált". Kifejtette: a filmet bevezető feliratban a rendező hangsúlyozta, hogy a Csak a szél nem dokumentumfilm, hanem reflexió a 2008-2009-es romagyilkosságokra, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azonban röplapokkal "világosította fel" a versenyfilm bemutatója utáni sajtótájékoztatóra összesereglett újságírókat, és a háromoldalas szövegben "saját magát és a kormányzat roma integrációs stratégiáját dicsérte", a berlini magyar nagykövetségen pedig pódiumbeszélgetést tartottak, amelyen egy német szakértő annak a véleményének adott hangot, hogy a Csak a szél nem segíti a rasszizmus elleni küzdelmet.

A Der Tagesspiegel Embervadászat mint játékfilmtéma címmel közölt recenziót, amelyben a szerző, Christiane Peitz kiemelte, hogy "a jobboldali kormány alatt Magyarországon mindennapossá vált az erőszak a romákkal szemben". Kifejtette: a film "a mai Magyarország" viszonyait mutatja be, "a romák elleni erőszakot, a zaklatásokat, a rasszizmust, a szélsőjobboldaliságot - a civilizált Európa közepén megmutatkozó barbárságot".

A Le Monde című, mértékadó francia liberális lap szerint a Tavares-jelentésben megfogalmazott, "a baloldal hagyományos határain túl is osztott súlyos diagnózis" a "legerősebb reakció egy uniós intézmény részéről Orbán Viktor kilengéseire". A cikkszerző Joelle Stolz szerint a "verbális elítélés" után a jövő évi európai és magyarországi parlamenti választások fényében az Európai Unió számára most az a kérdés, hogy érdemes-e továbbmennie, és saját legitimitása megerősítésére szankciós mechanizmusokat elindítania az alapját jelentő szabadságjogok és értékek védelmében, vagy pedig jobb attól tartózkodnia, mert kontraproduktív hatást váltana ki. 

A lap szerint Európában a konzervatív térfélen folyik a vita két nézet között. Az egyiket Orbán képviseli, aki szerint Európa a bürokraták birodalma lett, a másikat pedig Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke és igazságügyi biztosa. Ő úgy véli, hogy egy ország alkotmánya nem lehet "játékszer", és hogy jogi kérdésekben a lisszaboni szerződés megerősítette az Európai Bizottság jogköreit. A tudósító úgy látja, hogy az Európai Parlamentben elszenvedett "vereséget" a magyar miniszterelnök a belpolitikában a maga javára tudta fordítani: "miután hosszan ismételgette, hogy a kormányával szemben megfogalmazott bírálatok a baloldal machinációival vagy egy másik variáció szerint a liberálisok bosszújával magyarázhatók, finomított a szövegen. Most már a multinacionálisok összeesküvéseként állítja be, amelynek az Európai Parlament lenne az eszköze". A tudósító szerint a szabadságharcos retorikával Orbán Viktor megadta a jövő évi választási kampányok "euroszkeptikus hangvételét", és sikerült a nemzetek szuverenitásának kérdését napirenddé tennie Európában.