2013. július. 03. 17:29 MTI Utolsó frissítés: 2013. július. 03. 17:25 Világ

Törökország bekérette az amerikai ügyvivőt

Ankara bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét a külügyminisztériumba a 38 ország, köztük Törökország ellen is irányuló kémkedésről szóló értesülések miatt - közölte szerdán a török külügyi tárca.

"Az európai sajtóban megjelent értesülések (...)  nyugtalanítóak" - olvasható a közleményben, amely szerint Törökország magyarázatot kér az ügyben az amerikai diplomatától.

A Der Spiegel című német hetilap a hét végén egy 2010-es keltezésű dokumentum alapján arról számolt be, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató berendezéseket telepített az Európai Bizottság washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba, emellett pedig behatolt az EU belső számítógépes hálózatába is. The Guardian brit napilap arról számolt be vasárnap, hogy az Egyesült Államok az európai szövetségesein kívül Japán, Dél-Korea és India ellen is kémkedett.

A török szaktárca közleménye kitért arra, hogy Ahmet Davutoglu külügyminiszter kedden Bruneiban tárgyalt a kérdésről amerikai hivatali kollégájával, John Kerryvel. Mindkét diplomata a délkelet-ázsiai szultánság fővárosában megrendezett regionális biztonsági fórumon vett részt. 

Az ankarai külügyminisztérium egyúttal hangsúlyozta: a Törökország és az Egyesült Államok közötti szövetséges viszony régre nyúlik vissza, és az átláthatóságra, a kölcsönös bizalomra és az együttműködésre épült. "Törökország a (szóban forgó) kérdést az amerikai hatóságok válaszának ismeretében értékeli majd" - hangsúlyozta a török külügyminisztérium.

 

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?