2013. június. 20. 12:49 MTI Utolsó frissítés: 2013. június. 20. 13:28 Világ

Kirgizisztán bezáratja az amerikai légi támaszpontot

A kirgiz parlament csütörtökön nagy többséggel megszavazta, hogy az Egyesült Államoknak 2014. július 11-ig be kell zárnia a manaszi repülőtér melletti légi támaszpontját, amelyet Washington a katonák és hadianyag Afganisztánba be-, illetve onnan történő kiszállítására használ.

A Manasz Tranzitközpont használatára vonatkozó bérleti szerződést érvénytelenítő törvényre a 120 tagú parlament 91 képviselője mondott igent, és 5-en szavaztak nemmel. A Biskek melletti bázis 2001 decembere óta működik. A jogszabály a szükséges eljárások elvégzése után, Almazbek Atambajev államfő aláírásával lép érvénybe.

A törvényjavaslatot, amelyet korábban az összes parlamenti frakció jóváhagyott, a kirgiz kormány terjesztette be. Döntését azzal indokolta, hogy 2014-ben befejeződik a szövetséges csapatok döntő részének kivonása Afganisztánból, ezért a katonai objektum további működésére nincsen szükség. Washington ezen a bázison keresztül bonyolítja az összes évi szállítások egyharmadát az afganisztáni szövetséges erők számára. 

A kirgiz elnök 2009-ben jelezte először azt a szándékát, melyet azóta többször megismételt, hogy be akarja záratni a támaszpontot. Szerinte ugyanis egy polgári repülőtéren nem legyenek katonák. Azt javasolja, hogy támaszpont helyett hozzanak létre egy nagy közlekedési és logisztikai központot. Az ebben való részvételt több partnernek felajánlotta, köztük Oroszországnak és Törökországnak. 

Oroszország, mely a Nyugattal és Kínával versenyezve igyekszik növelni befolyását a nyersanyagban gazdag térségben, tavaly szeptemberben 15 évvel meghosszabbíttatta saját kirgizisztáni légi támaszpontjának bérletét.

Hirdetés
hvg360 Nagy Gábor 2025. január. 21. 17:27

II. Donald így akarja: berúgta az ajtót első intézkedéseivel Trump

„Semmi nem állhat az utunkba” – mondta beiktatásán Donald Trump, aki az első napon aláírt rendeleteivel ízelítőt adott arról, hogyan képzeli el a kiterjesztett végrehajtói hatalmat. Az amerikaiak pedig azzal szembesültek, hogy elnököt választottak, de királyt kaptak – legalábbis ambícióját tekintve. Az első rendelkezések Amerikának szóltak, a világ többi része várhat a sorára.