2013. május. 19. 18:38 MTI Utolsó frissítés: 2013. május. 19. 17:52 Világ

Obama a botrányok ellenére is népszerű

Nem rendítették meg Barack Obama elnök országos támogatottságát az utóbbi napokban nyilvánosságra került, illetve újból felmelegített botrányok, de az amerikaiak nagyon komolyan veszik azokat - derült ki a CNN hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató intézet vasárnap nyilvánosságra hozott adataiból.

Obama több elemzés szerint elnökségének legrosszabb hetét élte át, miután kiderült, hogy az amerikai adóhivatalnál (IRS) fokozott ellenőrzésnek vetettek alá számos, adókedvezményért folyamodó konzervatív csoportot, valamint államtitkok kiszivárogtatása után nyomozó szövetségi ügynökök lehallgatták az AP hírügynökség több munkatársát.

Emellett a kongresszusban és a médiában ismét terítékre került a bengázi amerikai képviselet elleni 2012. szeptember 11-ei terrortámadással kapcsolatos kormányzati kommunikáció, miután a közvélemény megismerhette az azzal kapcsolatos belső levelezést. A CNN és az ORC pénteken és szombaton elvégzett felmérése szerint az amerikaiak 53 százaléka támogatja Obama tevékenységét, 45 százalékuk pedig nem ért egyet azzal. Április végén 51 százalékos támogatottságot mértek Obamánál. Szakértők szerint az eltérés belül van a statisztikai hibahatáron, mindemellett az elnökkel rokonszenvezők aránya nem esett 50 százalék alá.

A CNN-ORC-adatokkal összhangban enyhe növekedést mutatott ki Obama népszerűségében a Gallup, míg a Rasmussen Reports szerint az elnök támogatóinak és ellenzőinek tábora egyaránt 49 százalékon áll.

A CNN és az ORC felméréséből kitűnik: az amerikaiak több mint 70 százaléka elfogadhatatlannak tartja a konzervatív csoportok ügyében indított IRS-vizsgálatot. Több mint 60 százalékuk ugyanakkor teljesen vagy részben igaznak fogadja el az elnöknek a botránnyal kapcsolatos kijelentéseit. A megkérdezettek 55 százaléka szerint az adóhivatal a saját szakállára cselekedett, és csak 37 százalékuk véli úgy, hogy a Fehér Ház adott utasítást a kutakodásra.

Az amerikaiaknak ugyanakkor csak a 42 százaléka elégedett azzal, ahogyan az Obama-kormányzat a bengázi incidenst kezelte, 53 százalékuk pedig elégedetlen. Ez az arány november óta gyakorlatilag változatlan. A válaszadók 44 százaléka gondolja úgy, hogy a kormányzat a támadást követő napokban szándékosan igyekezett félrevezetni a közvéleményt.

November óta ugyanakkor 59 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy Washington megakadályozhatta volna a támadást, ami 11 százalékpontos növekedést jelent. A megkérdezetteknek csak a 37 százaléka tartja a történtek túlreagálásának azt, ahogyan a kongresszusi republikánusok az ügyet kezelik, 59 százalék szerint helyesen járnak el. Az adóhivatali botránnyal kapcsolatban 54 százalék véli úgy, hogy a törvényhozás nem túlbuzgó.

Az AP lehallgatásával kapcsolatban 52 százalék vélekedett úgy, hogy az igazságügyi minisztérium eljárása elfogadhatatlan, 43 százalék pedig nem értett egyet ezzel az állítással. Az amerikaiak 55 százaléka véli úgy, hogy az IRS- és a Bengázi-ügy nagyon fontos az ország szempontjából, az AP-botránnyal kapcsolatban pedig 53 százalék vélekedik így. Noha mindössze 43 százalék mondta azt, hogy megbízik a szövetségi kormány jelenlegi vezetőiben, 56 százalék teljes vagy részleges bizalmát fejezte ki magával a kormányzati rendszerrel kapcsolatban.

Hirdetés
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.