A 86 éves volt tábornok az első olyan volt államfő Latin-Amerikában, akit ilyen vádak címén elítéltek. A perben több tucatnyi tanú számolt be arról, hogy az ő másfél évig tartó uralma alatt a hadsereg hogyan kegyetlenkedett a diktatúra ellen felkelő maja (ixil) indiánokkal. Az ítélet szerint Ríos Monttnak volt tudomása ezekről az atrocitásokról.

Az 1960-tól 1996-ig tartó polgárháborúnak ez a két év volt a legvéresebb időszaka, 1771 indiánt öltek meg. A volt tábornok tagadta, hogy elrendelt volna tömeggyilkosságot, illetve, hogy lett volna ilyenről tudomása.

A per lefolytatását megakasztotta, hogy vita alakult ki az igazságszolgáltatásban arról, melyik bíró ítélkezhet a vádlott felett. Az alkotmánybíróság áprilisban felfüggesztette az eljárást és úgy rendelkezett, hogy annak a bírónak kel ítélkeznie az ügyben, aki tavaly elkezdte azt, de a védelem nyomására leváltották.

A 36 évig tartó polgárháborúnak 200 ezer halálos áldozata és eltűntje volt. Ríos Montt 1982-ben puccsal került hatalomra. Egy ENSZ-jelentés szerint, amely még 2000 előtt született, a polgárháborús emberi jogsértések 90 százalékát 1978 és 1984 között követték el Guatemalában.