Észak-Korea szokatlan óvintézkedéseket tett annak érdekében, hogy leplezze februárban végrehajtott, harmadik kísérleti nukleáris robbantásának részleteit, amiből szakértők azt a (meglehetősen spekulatív) következtetést vonták le, hogy a robbanószerkezetben dúsított uránt használtak - állította hétfői cikkében a The Washington Post című amerikai napilap.

A lap szerint egy dúsítotturán-alapú bombával megvalósított sikeres kísérlet azt jelentené, hogy plutóniumkészleteinek felhasználása mellett Észak-Korea egy másik úton is eljutott nukleáris fegyverek előállításához, ami elmélyítené a Phenjan és Teherán közötti lehetséges együttműködés miatti aggályokat. Noha az köztudott, hogy Észak-Korea és Irán együttműködik a rakétatechnológia fejlesztésében, arra eddig nem találtak bizonyítékot, hogy a két ország között a nukleáris fegyverek kifejlesztésében is együttműködés jött volna létre.

A The Washington Post szerint a nukleáris fegyver előállításának két módja lehetséges. Az Egyesült Államok 1945-ben Hirosimára egy dúsított uránból, Nagaszakira pedig egy plutóniumból szerkesztett bombát dobott le.

Észak-Korea 2006-ban, illetve 2009-ben végrehajtott korábbi nukleáris fegyverkísérleteit plutóniumalapú szerkezettel hajtotta végre. A diktatúrának a 90-es évek alatt előállított plutóniumkészletei azonban magcsappantak, azokból csak egy "maroknyi" robbanótöltetet lehetne előállítani.

A február 12-én végrehajtott, harmadik kísérleti robbantás végtermékeiből meglepően kevés került a légkörbe, ami szakértők szerint annak a jele lehet, hogy Észak-Koreának jelentősebb műszaki haladást sikerült elérnie. Noha a szeizmikus mérések szerint egyértelmű, hogy a kínai határ közelében található hegy gyomrában nagyjából a hirosimainak megfelelő erejű atomrobbanás történt, a demarkációs vonal mentén felállított 120 amerikai és dél-koreai szenzor egyike sem észlelte a radioaktivitás emelkedését a levegőben - áll a lapban.

Japán repülőgépről a xenon-133-as izotóp megemelkedett jelenlétét állapították meg, de ez szakértők szerint atomrobbantás mellett nukleáris erőművekből is származhat. A The Washington Post beszámolójában megjegyezte, hogy a 2009-es észak-koreai nukleáris kísérletnek sem voltak a légkörben észlelhető jelei. Az Észak-Koreát felkereső amerikai nukleáris szakértők szerint az ország legalább egy magas színvonalú és működőképes urándúsítóval rendelkezik.

A lap emlékeztetett arra, hogy Észak-Korea és Irán szeptemberben műszaki-tudományos megállapodást kötött, amely magában foglalhatta a nukleáris együttműködést is. Az ünnepélyes aláíráson iráni részről részt vett Mahmúd Ahmadinezsád elnök és Fereidún Abbaszi Davani, a nukleáris program vezetője, koreai részről pedig Kim Jong Nam névleges államfő, az ország "kettes számú" vezetője. 

Kim egy évtizeddel korábban Szíriával írt alá hasonló szerződést, amelynek eredményeképpen amerikai hivatalos források szerint az arab országban Deir-ez-Zór mellett megépült egy titkos plutóniumtermelő reaktor. Ezt 2007-ben, nem sokkal az elkészülése előtt izraeli gépek lebombázták.