Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának belga vezetője szerdán felszólította José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a küszöbönálló EU-csúcstalálkozón vesse fel a magyar alkotmánymódosítás ügyét, és az uniós alapértékek sérelme esetére kidolgozott eljárásrend jegyében kezdeményezzen vitát a kérdésről.
Az uniós országok állam-, illetve kormányfői csütörtökön és pénteken tanácskoznak Brüsszelben.
"Mit kell még itt ellenőrizni? Egyértelműen sérültek az európai értékek" - mondta Strasbourgban Verhofstadt. Megjegyzése arra utalt, hogy a magyar alaptörvény hétfői módosításának parlamenti elfogadása után az Európai Bizottság és az Európai Tanács részéről egyaránt bejelentették: a felmerült aggályok miatt alapos vizsgálat és elemzés tárgyává teszik a budapesti parlament által megszavazott szöveget.
A liberális EP-frakcióvezető – volt belga külügyminiszter – szerint azonban már most egyértelmű, hogy a magyar alkotmánymódosítás sérti azokat az alapértékeket, amelyeket az EU-ról szóló alapszerződés 2. cikke sorol fel, és aminek nyomán a 7. cikkben említett eljárás megindításának van helye az érintett tagállammal szemben. A 7. cikk szerinti eljárás alapján a tagállam jogai korlátozhatóak – így végső esetben akár szavazati joga is felfüggeszthető.
Verhofstadt úgy vélekedett, hogy az alaptörvény módosításával az európai értékeket sértő előírásokat egyszerűen beemelték az alkotmányba.
Gabriele Zimmer, az "Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal" elnevezésű EP-frakció elnöke – a német Baloldal pártjának képviselője – úgy vélekedett, hogy a magyar kormány politikája nem tartja tiszteletben sem az uniós alapjogi chartát, sem magát a jogállamiságot.
Andreas Mölzer, aki frakción kívüli, független EP-képviselő, egyébként azonban a jobboldali Osztrák Szabadságpárt politikusa, ezzel szemben azt mondta, hogy Magyarország vonatkozásában kettős mérce érvényesül. Szerinte Ausztriában is megtörtént, hogy a "vörös-fekete" (szociáldemokrata-néppárti) nagykoalíció idején, amikor az még kétharmados többséggel rendelkezett, alkotmányerejű törvénnyé emeltek olyan szabályt, amelyet a legfőbb bírói fórum megsemmisített, illetve ilyen megsemmisítés volt várható.
A "demokratikus aggódók" akkor is hallgattak, amikor Victor Ponta román szocialista miniszterelnök kormánya akarta megfosztani jogkörétől az alkotmánybíróságot – hangsúlyozta Mölzer.
