Leonardo Boff, a latin-amerikai "felszabadítási teológia" neves képviselője, a katolikus egyház kíméletlen bírálója XVI. Benedeket "karizma nélküli" pápának nevezte, aki "képtelen volt irányítani az egyházat".
A brazil Boff – volt római katolikus pap és a ferences rend tagja – a múlt század 80-as éveiben összeütközésbe került Joseph Ratzingerrel, a Hittani Kongregáció akkori prefektusával, a későbbi XVI. Benedek pápával, egy interjúban "vallási terrorizmussal" vádolta meg. A német hírügynökségnek nyilatkozva most úgy vélekedett, a 85 éves egyházfő kétségbeesésében mondott le, mert már "nem tudta ellenőrzése alatt tartani a római kúriát". Bíborosként több mint 100 teológust ítélt el, a felszabadítási teológiát "megfojtotta", a szegényeket pedig "elveszítette" az egyház számára.
"Bedobta a törülközőt, felismerte önnön fizikai, pszichikai és spirituális korlátait, és alázattal meghozta a helyes döntést: leköszönt" – jelentette ki a 74 éves Boff, akit a ferences rend tagjaként 1964-ben szenteltek pappá. A 70-es években a felszabadítás teológiájának vezető alakjaként a szegények és kirekesztettek megsegítéséért emelt szót, s e tevékenység hiányát vetette a klérus szemére. Műveiben a krisztusi tanítást marxista elemekkel elegyítette, a bírálatára nem nyitott Róma marxizmussal vádolta meg őt.
Boff szerint az új pápa első feladata a kúria reformja lesz, mert az intézmény "hataloméhes személyek barlangjává" vált, telve "intrikával és gonosz pletykával". A Vatileaks-botrány leleplezte a belső vatikáni folyamatokat. "Ez mindig is így volt, ezért volt sok olyan pápa a történelemben, akit megmérgeztek, meggyilkoltak és deportáltak" – vélekedett Boff, a Rio de Janeiró-i állami egyetem nyugalmazott teológiaprofesszora.
Az új pápának "egészséges emberszemlélettel" kell rendelkeznie, amely például XXIII. János pápát jellemezte, aki 1958 és 1963 között irányította az egyházat, és elindította a II. Vatikáni zsinatot. Olyan embernek kell lennie, aki szereti az életet és a népet, és nem foglya elavult doktrínáknak – vélte Boff, aki 1992-ben, amikor Róma megpróbálta elhallgattatni, megvált papi hivatásától, és kilépett a ferencesek rendjéből. Évtizedek óta küzd a katolikus papok kötelező nőtlenségének (cölibátus) megszüntetéséért, valamint a nők pappá szentelésének engedélyezéséért.
George Pell bíboros, az ausztráliai katolikus egyház feje csütörtökön, XVI. Benedek lemondásának napján szintén nyilvánosan bírálta a távozó pápát. Szemére vetette, hogy visszalépésével destabilizálta az egyházat, és képtelen volt megvalósítani a katolikusok egységét. A pápaválasztó bíboros az ausztrál televízióban nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a kormányzás "nem volt XVI. Benedek erőssége", és pápaságának árnyoldalaként említette a Vatileaks-botrányt, amely "rontotta a római kúria hitelét".
"Úgy gondolom, hogy a Vatikán kormányzását a pápa környezetében lévő emberek biztosítják, és ez nem mindig fényes. Ez nem az én magánvéleményem, sokan vélekednek így" – mondta a bíboros egy másik, a vatikáni rádió által sugárzott beszélgetésben.
George Pell szerint a pápa – hét évszázada első – lemondása "rossz precedenst" teremt. "Akik példának okáért a jövőben nem fognak egyetérteni a pápával, megkísérlik majd, hogy kampányt indítsanak lemondatásáért". Leköszönésének február 11-i bejelentésével a német pápa "nagyon jól tudta, hogy ez szakítást jelent a hagyományokkal, ami némileg destabilizálja az egyházat".
Az ausztrál bíboros szerint XVI. Benedek utódának olyan embernek kell lennie, aki őrzi a hagyományt hitben és erkölcsben egyaránt, amelyek támadásoknak vannak kitéve. Emellett rendelkeznie kell "jelentős egyházmegyés lelkipásztori tapasztalattal, és képesnek kell lennie arra, hogy javítsa a római kúria erkölcsét, és talán erősítse fegyelmét" – mondta az ausztrál bíboros.
Alig nyolcévi pápasága alatt XVI. Benedek fontos reformokat akadályozott meg – vélekedett Hans Küng az RBB-Inforadio német rádióállomásnak nyilatkozva. A svájci teológus, akinek évtizedek óta feszült a viszonya a Vatikánnal, rámutatott: a fogamzásgátlás, a terhességmegszakítás és a válás kérdésében a katolikus egyháznak lépnie kell, ha nem akar még több hívőt elveszíteni. "Az egyház mély válságban van, a problémák megoldásához bátor pápára lesz szükség" – fogalmazott Küng.