Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Irán egy jottányit sem enged alapvető jogaiból, amíg nyomást gyakorolnak rá, nem fog tárgyalni atomprogramjáról, de ha "nem szegeznének rá fegyvert", hajlandó lenne a párbeszédre – mondta az ország elnöke az 1979-es iszlám forradalom 34. évfordulóján rendezett ünnepségen vasárnap.
"Nem lehet fegyvert szegezni az iráni népre, és közben elvárni tőle, hogy tárgyaljon" - hangoztatta Mahmúd Ahmadinezsád a teheráni Azadi (Szabadság) téren egybegyűlt tömeg előtt. Az ünneplők a teheráni dacpolitikát támogató és Amerika-ellenességet tükröző feliratokkal ellátott zászlókat lobogtattak.
Az iráni állami tévében is sugárzott beszédében az iráni elnök békülékenyebb hangot ütött meg, mint Ali Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetője, aki három nappal ezelőtt kereken elutasította a vitatott atomprogramról szóló kétoldalú, közvetlen tárgyalásokra vonatkozó amerikai javaslatot. Ehhez tartozik azonban, hogy nem Ahmadinezsád, hanem Hamenei az, aki áldását adhatja a tárgyalások megkezdésére.
"A tárgyalásokat ugyanakkor nem lehet eszközként használni ahhoz, hogy valakire erőszakoljuk saját véleményünket. (...) Ha nem fogtok fegyvert szegezni az iráni népre, jómagam fogok veletek tárgyalni" - hangoztatta Ahmadinezsád, nyilvánvalóan a Nyugathoz intézve szavait.
Az iráni elnök hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokat az igazságosságra és tiszteletre kell építeni, és nem a nyomásgyakorlásra.
"Hangsúlyozzuk azt is, hogy a párbeszéd jobb a konfrontációnál" - mondta Ahmadinezsád, aki szerint a tárgyalásokon tisztázni kell a félreértéseket, és közelíteni kell az álláspontokat.
A nyugati országok azt gyanítják, hogy Irán atomfegyvert fejleszt, miközben azt állítja, nukleáris programja kifejezetten békés célokat szolgál. Sok megfigyelő szerint az iráni-amerikai enyhülés nélkül nem lehetséges a megállapodás az iráni atomprogramról. A két ország között azonban 1979, az iráni Nyugat-barát monarchia megdöntése óta fagyos a viszony, és azóta nagyon ritkák a diplomáciai találkozók.
