54 ország, köztük Irán és Szíria is segítséget nyújtott a CIA-nak 2011. szeptember 11. után – állítja az Open Society Justice Initiative (OSJI). A jelentés szerint az országok terrorizmussal gyanított személyek kiadatásában, titkos börtönök működtetésében és foglyok kínvallatásában is együttműködtek az amerikai ügynökséggel.
Legalább 54 ország titkosszolgálata vett részt a CIA Al-Kaida elleni hadműveleteiben, amely nem ritkán emberek illegális fogvatartását és kínzását jelentette – állítja az Open Society Justice Initiative (OSJI) A kínzás globalizációja című 213 oldalas jelentésében. Az érintett országok között lehettek nemcsak az USA hagyományos szövetségesei (Kanada és az Egyesült Királyság), de több közép-európai, sőt, közel-keleti állam, köztük Szíria és Irán. Magyarország a jelentés szerint valószínűleg nem vett részt a hadműveltekben, Lengyelországban és Romániában azonban még ma is működhetnek titkos CIA-börtönök – állítja a New York-i székhelyű emberjogi szervezet.
Az OSJI jelentése részletes leírást közöl minden olyan állam tevékenységeiről, amelyekről úgy találták, együttműködtek terroristagyanús személyek elfogásában, Amerikába vagy a guantánamói fogolytáborba szállításában, foglyok kínzásában vagy titkos börtönök működtetésében. Bár hivatalosan 2009 januárjában Barack Obama elnöki rendeletben bezáratta az összes CIA-börtönt, egyben betiltva a kínvallatás alkalmazását, a jelentés szerint egyes országokban a mai napig működhetnek úgynevezett „fekete helyszínek”, titkos, a CIA által használt katonai objektumok, a korábban lelepleződött börtönökhöz hasonló kínzóhelyek.
Irán és Szíria is érintett
A jelentés egyik legmeglepőbb megállítása, hogy az USA-val jelenleg viharos viszonyban álló Irán és Szíria is együttműködhetett a CIA-vel a szunnita terrorszervezet felszámolásában. A szíriai hatóságok „őrizetbe vettek, kivallattak és megkínoztak rendkívüli kiadatás alatt álló személyeket. Az ország az átadott gyanúsítottak egyik leggyakoribb érkezés helye volt” – szól a jelentés, amely szerint Szíriába 2011 decembere és 2002 októbere között legalább kilenc személyt szállított a CIA. Az arab országban emellett közvetlenül a CIA által üzemeltetett börtönök is lehettek, amelyekben gyakran alkalmaztak kínvallatást – korábbi foglyok beszámolói szerint veréssel és a „német széknek” nevezett módszerrel (a delikvenseket egy üres székkeretre húzták, hogy a gerincüket feszítve okozzanak fájdalmat) próbáltak vallomásokat kicsikarni.
Irán Afganisztán amerikai megszállása után 15 személyt adott át a CIA-nak, akiket Kabulban helyeztek amerikai őrizet alá. A CIA börtönöket működtetett Egyiptom, Pakisztán, Líbia, Afganisztán, Marokkó és Jordánia területén is. A legtöbb gyanúsítottat egyiptomi és pakisztáni börtönökben tartották fogva, ahonnan gyakran Guantánamóra kerültek. A fenti országokban fogva tartott gyanúsítottak szintén kínzásról számoltak be: egy Binyam Mohamed nevű férfi, akit 2002 júliusában Marokkóban tartottak fogva, azt mondta, „a vallatói olyan erősen verték, hogy csontjai is eltörtek, megvágták a nemi szerveit, a sebre forró folyadékot öntöttek, nemi erőszakkal, áramütéssel és kivégzéssel fenyegették.” Mohamed több sorstársával együtt a kínzások miatt 2007-ben pert indított a Jeppesen nevű légiszállítási vállalat ellen, amely a gyanú szerint a CIA megbízására megszervezte a gyanúsítottak törvénytelen elszállítását. 2010-ben a fellebbviteli bíróság beszüntette az eljárást, arra hivatkozva, hogy a meghallgatások nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének, mert államtitkokat lepleznének le.
Magyarország nem vett benne részt
A OSJI jelentése olyan európai országokat is megnevez a CIA segítőiként, mint Spanyolország, Portugália, Írország, Izland, Finnország, Dánia, Belgium, Ausztria, Görögország és Ciprus. A fenti országok elsősorban abban segítettek az amerikai ügynökségnek, hogy lehetővé tették foglyok átszállítását a repülőtereiken és a légterükön keresztül. Kanada a jelentés szerint egy kanadai állampolgár elfogásában is közreműködött, akit hamarosan egy szíriai börtönbe szállítottak.
Az elfogásokban, vallatásban és kiadatásban részt vevő országok között a jelentés felsorolja még az Egyesült Királyságot, Svédországot és Olaszországot, nem említi viszont, hogy Magyarországnak, Franciaországnak, Hollandiának és Oroszországnak lett volna szerepe a hadműveletekben.
Kínzóhelyek Kelet-Európában
A jelentés részletesen tárgyalja a kelet-közép-európai országokban felfedezett, még mindig üzemelő titkos börtönöket. Lengyelországban egy Stare Kiejkuty nevű kis faluban fedeztek fel egy CIA-bázist, amelyet az Al-Kaidával kapcsolatba hozható személyek kivallatására használtak, mivel a külföldi börtönben az ügynököknek nem kellett betartaniuk a kínvallatást megtiltó amerikai törvényeket. Miután a bázis léte 2008-ban nyilvánosságra került, a lengyel kormány nyomozást indított a 2003-ban bezárt létesítmény ügyében, amely azóta eredmény hiányában lezárult. Romániába a Human Rights Watch 2005-ös jelentése szerint többször is szállítottak foglyokat a CIA repülőgépei, azonban a román hatóságok rendre tagadták, hogy CIA-börtön üzemelne az ország területén.
Litvániában egy titkos börtönben állítólag nyolc „értékes foglyot” tartottak fogva 2005 végén. A börtön egy Antaviliai nevű településen, a fővárostól alig 20 kilóméterre feküdt és az Elite LLC, a CIA egykori fedőcége működtette. Környékbeliek szerint a faluban angolul beszélő építőmunkások egy két emelet magas, ablakok nélküli épületet húzták fel, amelyet fémkerítésekkel és biztonsági kamerákkal védtek.
Az OSJI szerint a fogolykínzások és egyéb túlkapások miatt nemcsak amerikai vezetőket, de az ebben érintett egyéb országok hatóságait is felelősségre kellene vonni, hiszen a CIA nem tudta volna végrehajtani ezeket az akciókat a helyi szervek segítsége nélkül. Az OSJI emellett név szerint megnevez 136 egykori fogvatartottat, akiknek a vallomásai segítettek a jelentés összeállításában. Ezek köztük több, eddig ismeretlen személy esete is helyet kapott, így a jelentés egyben az eddigi leghosszabb adatbázis a „terrorellenes háború” alatt elkövetett visszaélésekről.