Angela Merkel a Berlin 1933 - Út a diktatúrába című kiállítást nyitotta meg a náci belbiztonsági hatóságok egykori székhelyén kialakított, Topographie des Terrors (A terror topográfiája) elnevezésű dokumentációs központban. A kiállítás az Elpusztított sokszínűség című programsorozat része, amely november 10-ig, a kristályéjszaka néven elhíresült zsidóellenes pogrom 75. évfordulójáig tart. Ennek keretében több mint 500 kiállítással, felolvasással, előadással, könyvbemutatóval, filmvetítéssel és egyéb projekttel mutatják be, hogy miként változott át a kozmopolita világváros a nácik fővárosává. 

A kiállítás a Hitler hatalomra jutását követő első hat hónap történetét, a demokrácia lebontását és a diktatúra berendezkedését mutatja be. Angela Merkel beszédében kiemelte: a nácik megerősödésében közreműködött az elit és a társadalom egy része, a hatalmat azonban mindenekelőtt azért szerezhették meg, mert "a többség legalábbis eltűrte" ezt a folyamatot. A politikai elit "ügyes sakkhúzásnak" szánta Hitler kancellári kinevezését, ami végzetes tévedés volt, hiszen az elnyomó rezsim fél év alatt teljesen felszámolta a német társadalom sokszínűségét. A többség nem állt ellen, hanem félrenézett és hallgatott - mondta Merkel. 

A hitleri hatalomátvétel tanulsága az, hogy a szabadságot csak a demokratikus társadalomért tenni kész polgárok védhetik meg, és az emberi jogok érvényesülését csak az aktív, bátor és elkötelezett polgárok révén lehet biztosítani. "Nemzedékről nemzedékre, újra és újra el kell mondani világosan, hogy civil kurázsival minden egyes ember hozzájárulhat ahhoz, hogy a rasszizmus és az antiszemitizmus politikájának soha többé ne legyen esélye" - hangsúlyozta a német kancellár.

Andreas Nachama, a dokumentációs központot működtető alapítvány igazgatója rámutatott, hogy a hitleri hatalomátvétellel megnyílt az út milliók meggyilkolása felé. A nácizmus eszméi a jelenkorban is hatnak - tette hozzá, emlékeztetve a 2011-ben lelepleződött és legkevesebb tíz gyilkosságért felelősnek tartott Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) neonáci terrorista sejt ügyére. Peter Steinbach, az alapítvány nemzetközi tanácsadó testületének elnöke azt emelte ki, hogy a nemzetiszocializmus rendszerével "törvényerőre emelkedett a bosszú". 

A Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában szerdán a holokauszt áldozatairól emlékeztek meg az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 68. évfordulója alkalmából. Az évforduló napja, január 27. az idén vasárnapra esett, a parlamenti megemlékezést ezért áthelyezték szerdára.

Norbert Lammert, a Bundestag elnöke az ülést megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a náci hatalomátvétel "nem üzemi baleset volt", nem véletlenül és nem is szükségszerűen történt. Hitler kancellári kinevezésével elkezdődött "a német történelem legsötétebb fejezete", amelynek emlékét ébren kell tartani. Ez kötelessége minden demokratának, éppen úgy, mint a fellépés a kirekesztés ellen. Németország tudatában van a nemzetiszocializmus bűneiben viselt felelősségének, és mindent megtesz azért, hogy ne fordulhasson elő hasonló "államilag szervezett katasztrófa" - mondta a Bundestag elnöke.

Az ülésen a hagyományoknak megfelelően a képviselők mellett a legfőbb közjogi méltóságok is részt vettek, előadást pedig egy holokauszt-túlélő tartott. A teljes német politikai elit Inge Deutschkron író, újságíró előadását hallgatta meg. A 90 éves asszony személyes élményeit felidézve beszélt arról, hogy milyen sors jutott a berlini zsidóságnak a hitleri hatalomátvétel után, és szólt arról, hogy miként próbált meg a háború utáni Németországban élni.

Előadásában egyebek között bírálta Konrad Adenauert, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárját, amiért azt állította, hogy a németek többsége elutasította a náci diktatúrát. "Ó, bárcsak így lett volna" - mondta Inge Deutschkron.